MNB: 6 százalék maradt az alapkamat

Budapest  (MTI) - Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjén keddi ülésén.

 Az elemzői konszenzus szerint 2011 végén is 6,00 százalék lehet az alapkamat, a jövő év végére pedig 5,5 százalékos alapkamatot várnak az elemzők.

Július a hatodik hónap, amikor a testület nem változtatott a jegybanki alapkamaton, ezt megelőzően, november és január között összesen 75 bázisponttal emelkedett a ráta.

A tanács által a jegybank honlapján közzétett indoklás szerint a monetáris tanács megítélése szerint a következő két évben folytatódhat a gazdaság lassú élénkülése, azonban a kibocsátás mindvégéig elmarad a potenciális szintjétől. A belső kereslet csak lassan és fokozatosan élénkül, ezért a gazdaságot érő költségsokkok ellenére az infláció 2012 végére monetáris szigorítás nélkül is 3 százalékra süllyedhet.

A fogyasztói árindex csökkenése összhangban van a testület várakozásaival

A tanács szerint a fogyasztói árindex csökkenése összhangban van a testület korábbi várakozásaival. A teljes fogyasztói inflációt a feldolgozatlan élelmiszerek árcsökkenése mérsékelte, a magas nyersanyagárak következtében a maginfláció azonban az elmúlt időszakban tovább emelkedett. A költségsokkok első körös hatásának kifutásával a tartósan gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség árazási és bérezési döntésekre gyakorolt fékező ereje lehet meghatározó az infláció alakulására a szabályozott árak fegyelmezett alakulása mellett.

A közlemény leszögezi: az inflációs cél 2012 végén történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására.

A tanács megítélése szerint a gazdasági növekedés fő forrása rövid távon változatlanul a külső kereslet lehet, míg a belső kereslet növekedése csak lassan indulhat meg. Bár a globális konjunktúrában némi lassulás várható, ennek az exportra gyakorolt hatását ellensúlyozhatja a főként az autóiparhoz köthető nagyberuházások megvalósulása. Az export dinamikus bővülése és a gyenge belső kereslet következtében visszafogottan alakuló import eredőjeként továbbra is jelentős külkereskedelmi többlet várható - olvasható a közleményben.

A monetáris tanács szerint a lakossági fogyasztást tekintve az elmúlt időszakban beérkezett adatok nem utalnak élénkülésére. A magánnyugdíj-pénztári reálhozamok kifizetése átmenetileg kedvezően érintheti a fogyasztást.

A közlemény szerint a svájci frank elmúlt időszakban tapasztalt erősödése ugyanakkor a törlesztőrészletek megemelkedéséhez vezethet. Ha a svájci frank erősödése tartóssá válik, akkor az eladósodott háztartások "mérlegkiigazítása" elhúzódhat, mely a fogyasztás élénkülése ellen hat, ez értelemszerűen mérsékelheti az inflációt.

A tanács úgy ítélte meg, hogy az eurózóna adósságválságának súlyosbodása miatt általánosan megemelkedő kockázatkerülés a régió országaiban és Magyarországon is éreztette hatását. A válság további elmélyülése tartósan magas kockázatkerüléshez vezethet, mely egyrészt az állampapírpiaci és a bankközi hozamok emelkedésében, másrészt a forint fejlett országok devizáival szembeni leértékelődésében jelentkezhet.

Az eurózóna elhúzódó adósságválsága a legfontosabb kockázati tényező

Az adósságválság elhúzódása az eurózóna konjunktúrájának lassulását is maga után vonhatja, mely a külső keresleten keresztül a hazai növekedési kilátásokat is negatívan befolyásolná - derül ki a tanács közleményéből.

A monetáris tanács ezeket a szempontokat figyelembe véve döntött az alapkamat szinten tartása mellett.

A tanács a jövőbeli kamatpolitika szempontjából az eurózóna elhúzódó adósságválságát tekinti a legfontosabb kockázati tényezőnek. A következő időszakban az infláció várható alakulása mellett a kamatlépéseket befolyásolhatja, hogy az eurózóna adósságválságának megoldása érdekében hozott intézkedések milyen sikerrel járnak - állítja a monetáris tanács közleménye.

A tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve 2011. augusztus 10-én 14 órakor jelenik meg.