KFIB: jövőre 900, a következő években 1.400 milliárd forintos költségvetési kiigazítás szükséges

Budapest, 2011. szeptember 29., csütörtök (MTI) - A költségvetés központi alrendszerét jellemző pénzügyi folyamatokat a maastrichti egyenlegre átvezetve a hatályos konvergencia programhoz képest 2012-ben több mint 900, a későbbi években több mint 1.400 milliárd forintos kiigazítás válik szükségessé - állapítja meg a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) csütörtökön publikált tanulmányában.

A jövő évi intézkedési csomag - a 2011. szeptember 8-ig kihirdetett, illetve nyilvánosságra hozott törvényjavaslatok figyelembevételével - a szuperbruttó 2012 elejétől hatályos kivezetése mellett 9 adóemelési intézkedést tartalmaz, amelyek együttes hatása 2012-ben mintegy 700 milliárd forint, 2013-tól pedig mintegy 1.200-1.400 milliárd forint a tanulmány szerint. Ez nem számol ugyanakkor a devizahitelek előtörlesztésének, valamint a minimálbér 2012-től hatályba lépő, 18 százalékos emelésének költségvetési hatásaival.

Az áprilisban civil kezdeményezésként alakult, nonprofit elemző központ szakértői úgy vélik, hogy önmagában még az itt feltételezett adóemelési csomag sem teremt lehetőséget a konvergencia program keretein belül a válságadók megszüntetésére a vizsgált időszakban.

A KFIB 2011-15-re szóló "technikai kivetítés" című tanulmánya a 2010 végén megszüntetett Költségvetési Tanács Titkárságán kidolgozott módszertanokra támaszkodik. A kivetítés a tervezett kormányzati intézkedések alapján kirajzolódó középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát kívánja bemutatni.

A KFIB modellszámításai alapján 2011-ben 1,2 százalék, 2012-től pedig 2 százalék körül ingadozó növekedési ütem adódik. Érdemi inflációs nyomás nincs, az alapkamat jelenlegi szinten tartása mellett a 3 százalékos inflációs cél véleményük szerint elérhető.

A háztartások fogyasztása 2011-ben csökken, 2012-ben is még elmarad a GDP növekedési ütemétől, majd 2013 után enyhén meghaladja azt. A bruttó állóeszköz felhalmozás 2011-ben szintén visszaesik, és 2013-ra ér el a hosszabb távon fenntarthatónak látszó 5-6 százalékos növekedési tartományba.

Számításaik szerint - a minimálbér változatlansága esetén - a 2010-14-es időszakban a versenyszféra mintegy 90 ezer fővel tudja emelni a foglalkoztatás szintjét. A tanulmány ebben az évben 10,6 százalékos, 2012-ben 9,7 százalékos munkanélküliségi rátát mutat, ami 2015-re csökkenhet 7,3 százalékra.

A kivetítés növekvő euróárfolyammal számol: a 2011-es 280,50 forint után 2012-ben 283,60 forintos, 2015-ben 293,20 forintos árfolyammal.

A kivetítés megállapítása szerint az alappályán a költségvetési politika rendkívül laza, a GDP-arányos elsődleges egyenleg folyamatos és jelentős hiányt mutat - állapítják meg. A nettó kamatkiadás a rövid lejáratú kamatok emelkedése nélkül is folyamatosan emelkedik.

A szakértők álláspontja szerint a költségvetési politika átláthatósága a 2012. évi költségvetés előkészítése során több ponton sérül. Egyrészt a kormány nem közöl érdemben részletezett információt a saját számításai szerint intézkedések nélkül adódó költségvetési alappályáról. Nem egyértelmű továbbá a kormányzati kommunikáció arról, hogy a 2011. évre kitűzött költségvetési egyenlegcél mekkora rész átvállalásával számol a MÁV és a BKV adósságából, illetve a korábban megkötött PPP-szerződések közül melyek felmondását teszi lehetővé.

Nem világos az sem, hogy a maastrichti egyenlegben már 2011-ben teljes egészében elszámolt magánnyugdíj-pénztári vagyon magyar prezentáció szerint még el nem számolt - 528 milliárd forint feletti - része mikor és hogyan fog megjelenni a költségvetésben.