Gazdasági Fórum - Hitel nélkül nincs gazdasági növekedés

Budapest, 2011. október 27., csütörtök (MTI) - Hitel nélkül gazdasági növekedés sincs - hangzott el a Portfolio.hu által rendezett csütörtöki Budapesti Gazdasági Fórum bankári kerekasztalán.

A kerekasztal-beszélgetés előtt a konferencián résztvevők véleményét megkérdezték: lesz-e újabb, a lakosságot és a vállalatokat is segítő devizahiteles mentőcsomag, amelyre a válaszadók döntő többsége igennel felelt. A jelenlévő bankvezetők szerint viszont ez káros hatásssal lenne a magyar bankrendszerre.

Mivel a kis- és középvállalkozásoknak nincs saját forrásuk, s Magyarországra kevés működő tőke jön, mert az ország nincs benne a legvonzóbb 20 célországban, így középtávon nem tud hitelezés nélkül növekedni a gazdaság - mondta Harmati László, az FHB Bank vezérigazgatója.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is egyetértett azzal, hogy "nem egészséges hitel nélkül élni", de véleménye szerint az sem volt egészséges, hogy 2006-2007-ben az európai bankközi kamatlábhoz képest 18 bázispontos, azaz alig 0,2 százalékos felárral vehettek fel hitelt a régióban működő nagyvállalatok. Mivel most a bankok kevesebb hitelt képesek nyújtani, a nagyvállalatok vissza fognak térni a tőke és a kötvénypiacra, a Mol például hitelfelvétel helyett kötvényeket bocsát ki.

Kozma András, a Commerzbank vezérigazgatója szerint az alapprobléma 2007 előtt is az volt és ma is az, hogy kevés, 3.000-4.000 jól működő, átlátható tulajdonosi szerkezettel rendelkező vállalkozás van, miközben a bankok több tízezer vállakozást hiteleztek. A végeredmény az, hogy a vállalati hitelek 14 százalékánál 90 napon túli a nem fizető adósok aránya, és a teljes - vállalati és lakossági - hitelállomány 10 százalékánál a bankok értékvesztést kénytelenek elkönyvelni - tette hozzá. A Commerzbank vezérigazgatója úgy látja, hogy jelenleg nem képes úgy kihelyezni a hiteleket, hogy azokat a kamatokkal együtt, határidőre, biztonságosan visszafizessék a vállalkozások.

Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója optimistább hangot ütött meg: úgy értékelt, hogy a lakossági hitelezés ma is nyereséges, bár a bankadó és a devizahitelek végtörlesztése miatt ennek az üzletágnak a jövedelmezősége is kockázatokkal terhelt. A kkv szektor hitelek nélkül nem képes növekedni, ráadásul nulla százalékos GDP növekedés mellett is lesznek olyan vállalkozások, amelyek hitelezhetők, mert gyorsan fejődnek - mondta a BB vezérigazgatója.

Radovan Jelasity, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a források szűkösségéről beszélt, amikor azt kérdezte "hiteleznénk, de miből"? Magyarázatként hozzáfűzte, hogy a forintbetétek lassan csordogálnak, az anyabanktól felvehető devizaforrásnál viszont az árfolyam kérdés kerül előtérbe, hiszen ugyanazon az árfolyamon kell azt aztán visszafizetni.

Harmati László elmondta: most a devizahitelesek problémáinak kialakulásáért csak a bankokat teszik felelőssé, és ők viselik majd az összes terhet, holott a helyzet kialakulásáért a lakosság és akkori kormányzat is felelősséget visel.