Munka törvénykönyve - KASZ: tisztességtelen munkavállalói biztosítékot kérni

Budapest, 2011. október 27., csütörtök (MTI) - Tisztességtelen és életszerűtlen munkavállalói biztosítékot kérni a pénzzel dolgozóktól, többek között a pénztárosoktól - mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A Munka törvénykönyvéről szóló, szerdán benyújtott törvénytervezetben az szerepel, hogy a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít" a munkaáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

A KASZ elnöke elmondta, hogy a kereskedelmi ágazatban több mint 100.000 munkavállalót érinthet a változtatás, ennyien dolgoznak teljes munkaidőben pénztárosként.

Sáling József a javaslatot életszerűtlennek, értelmetlennek nevezte, hangsúlyozva, hogy a pénzért így is mindenki felel, vagyis ha hiány van a nap végén, akkor azt így is ki kell fizetnie a pénztárosnak. A kaució bevezetése az elnök szerint azért tisztességtelen, mert a legtöbb embernek nincs annyi tartaléka, hogy befizesse a biztosítékot.

Hozzáfűzte: egyértelműen bele kell foglalni a javaslatba azt, hogy ez a biztosíték a jelenleg munkaszerződéssel rendelkezőkre nem, csak az új szerződésekre vonatkozik, ez ugyanis most nem tűnik ki a javaslatból.

A KASZ a műszakpótlékkal kapcsolatban kifogásolja, hogy míg eddig a délutáni műszakpótlék 15 százalék volt a délután kettőtől este 10-ig dolgozóknál, a törvényjavaslat szerint a jövőben csak este hat órától jár a műszakpótlék, amely 30 százalék.

Sáling József kifejtette, hogy hiába nőtt a műszakpótlék, "a kereskedelemben ez nem megoldás, mert a boltok nincsenek nyitva este 10-ig". Az elnök szerint nem logikus, hogy a boltokban délután öt és hat óra között - amikor az átlagosnál jóval nagyobb a forgalom - nem jár majd a pótlék, míg 6 órától már igen.

A Munka törvénykönyvéről szóló javaslatban az szerepel, hogy a felek a munkaszerződésben készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg a bérpótlék eseti elszámolása helyett.

A KASZ elnöke szerint az derül ki a szövegből, hogy ezt csak előrenézve lehet meghatározni, vagyis amikor valakivel munkaszerződést kötnek, így "aki ma kap pótlékot, az ezt elveszíti", mivel műszakpótlék csak este hat órától másnap reggel 6 óráig jár majd.

Sáling József beszélt arról is, hogy a Munka törvénykönyve tervezetében szereplő, a kereskedelemben dolgozókat érintő több passzus - például túlmunka kifizetése, vasárnap munkavégzés, leltár, munkaidő-beosztás - miatt a többi szakszervezettel együtt szeretnének tiltakozni.

A kereskedelmi szektorban az elnök szerint életszerűtlen, hogy a túlmunka díjazása szabadidőben is történhet, illetve, hogy a szabadságokat össze lehet gyűjteni és átvinni a következő évre, mivel a kereskedelemben nincsenek különleges szezonok, előre lehet tudni, hogy mikor nagyobb a forgalom. Így akinek egy adott évben nem tudják kiadni a szabadságát, annak a következő évben már biztosan nem lehet.

A bérekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a munkavállalók jövő évi bruttó keresetének megállapításakor a munkáltatók tartsák be azt az elvet, amely szerint a nettó keresete senkinek nem lehet kevesebb, mint az idén.

A szakszervezet követeli, hogy a kormánytól a bérkompenzációra kapott támogatást valójában fordítsák a munkavállalók nettó keresetének kompenzálására - mondta Sáling József. Hozzátette:

ragaszkodnak a cafeteria elemek külön juttatásként történő megtartásához, és nem elfogadható, hogy ezeket az elemeket a munkavállalók bérébe építsék be.