Minimálbér felett keres? - Semmi jóra ne számítson

Jövőre a minimálbérnél többet keresők többsége kevesebbet visz haza, mint idén.

A GKI 2011 októberében végzett felmérése szerint a jelentős minimálbér-emelkedés ellenére a cégek mindössze 4%-a tervez minimálbéren bejelentett alkalmazottat elbocsátani. A minimálbérnél magasabb bérek esetében ugyanakkor 79%-uk nem emel bért, 8%-uk inflációtól elmaradó béremelést tervez, s mindössze 13% tartja vagy emeli alkalmazottai bérének reálértékét.

 A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2011 októberében felmérést végzett a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében, amelyek az összes hazai vállalkozást létszám alapján (1 millió 300 ezer fő) 63%-ban reprezentálják. Az 1200 válaszadó cégvezető többek között arra válaszolt, hogy 2012-ben a jelentősen emelkedő minimálbér következtében bocsát-e el minimálbéren bejelentett alkalmazottat, illetve mekkora emelést tervez a minimálbérnél magasabb bérek esetében.

A jelentős minimálbér-emelkedés ellenére a cégek mindössze 4%-a tervez minimálbéren bejelentett alkalmazottat elbocsátani, ezen belül a legnagyobb arányban a 100 és 200 fő közöttiek (7%-uk). A minimálbérnél magasabb bérek esetében ugyanakkor 79%-uk nem emel bért, 8%-uk inflációtól elmaradó béremelést tervez, s mindössze 13% tartja vagy emeli alkalmazottai bérének reálértékét. A minimálbér-emelés tehát nem elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti rétegek keresetére. A létszám növekedésével párhuzamosan emelkedik a béremelést tervezők aránya, de még az 500 fő feletti cégeknél sem emel 68%, a 200-500 fősöknél 69%. Ugyanakkor az inflációnak megfelelő béremelés sem kompenzálja a munkavállalók túlnyomó többségénél az adójóváírás megszűnése miatti nettó kereset csökkenést.

A minimálbéremelés (18%-os béremelés) kikényszerítésére, valamint a nettó kereset csökkenés meggátlása érdekében (mivel az adójóváírás kivezetése, az egyéni tb-járulék megemelése 250 ezer Ft bruttó keresetig csökkenti a nettó jövedelmeket) a „szokásos” bérkommandózás helyett egyéb fegyvert is be kíván vetni a kormányzat. Eszerint aki nem teljesíti (az irreálisan magas) béremelési elvárásokat (senkinek sem csökkenhet a nettó bére),

az nem vehet részt közbeszerzési eljáráson és nem kaphat állami megrendelést és támogatást (szerencsére az EU forrásokat nem kívánják megvonni tőlük, persze erre módjuk sem lenne).

A cégek negyede vett már részt sikerrel közbeszerzésen és/vagy kapott közvetlen állami támogatást. A jövőben a cégek egyharmada tervez közbeszerzésen indulni vagy állami támogatásért folyamodni. Azok körében, akik kénytelenek elbocsátani, magasabb azok aránya, akik sikerrel vettek részt állami közbeszerzésen vagy kaptak közvetlen állami támogatást, illetve azoknál is, akik a jövőben kívánnak élni e lehetőségekkel. Vagyis ők formálisan teljesíteni kívánják a béremelési elvárásokat, de ezt jellemzően elbocsátásokkal fogják elérni, s a megtakarított bérkiadásokkal fogják fedezni a megmaradó alkalmazottak növekvő bérterheit. A létszám növekedésével párhuzamosan fokozatosan emelkedik a jövőbeli közbeszerzésen való szándék, illetve az állami támogatás igénybevételi szándék aránya.

A jövőben kívánnak-e részt venni és/vagy közvetlen állami támogatást igényelni?

Azok, akik a jövőben sem közbeszerzésen nem kívánnak indulni, sem nem szándékoznak közvetlen állami támogatást igényelni, jóval nagyobb arányban nem emelnek bért (82%-uk), mint azok, akik ilyenekben gondolkodnak (73%-uk). Ez utóbbiak számára nyilván választás kérdése, hogy az állami megrendelések, támogatások elmaradása okoz-e nagyobb kárt, vagy a megemelkedő bérterhek okozta nyereségcsökkenés, versenyképesség romlás. Látható, hogy még ebben a körben is a vállalkozások több mint 4/5-e képtelen lesz teljesíteni a kormány

elvárásait a béremeléseket tekintve. Így azok a vállalkozások szorulhatnak ki az állami megrendelői körből, akik sok alacsony bérű dolgozót foglalkoztatnak, illetve, ahol az átlagbér jellemzően 250 ezer Ft alatt van, mert ebben az esetben még az inflációnak megfelelő béremelés mellett is csökken a nettó kereset.

Különösen romlik azon munkavállalók helyzete, akiknek a munkáltatója a cafetéria-rendszer újabb megadóztatása (10% EHO) és az adható keretösszegek (pl. meleg étkeztetés) mérséklése miatt további veszteségeket kell, hogy elszenvedjenek, ha egyáltalán kapnak még ilyen juttatásokat. Náluk a kimutatott bércsökkenés mellett a tényleges jövedelem akár még a bérüknél is jobban visszaeshet. Így 2012-ben, ha meleg érkezésre nem is, meleg helyzetekre biztosan számíthatunk.