Széll Kálmán Terv 2.0 - Bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések

Budapest, 2012. április 23., hétfő (MTI) - Az államháztartás pozícióját a tervek szerint jövőre 567-665 milliárd forinttal javító intézkedések közül a legnagyobb tétel a 0,1 százalékos, maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, amelytől 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány - áll a Széll Kálmán Terv 2.0 részeként hétfőn Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban.

A dokumentum szerint az új adónem gyakorlatilag forgalmi típusú adó. Előnye, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így alacsony kulcs mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez.

Az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz. Egyes tevékenységek külföldre kiszervezésének elkerülése érdekében

ugyanakkor az adónem bevezetésekor figyelmet fordítanak arra, hogy az minél kevésbé mobil adóalapot terheljen. Az adó így alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a

készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki.

A különösen nagy értékű, könnyebben mobilizálható tranzakciók esetében szükséges az adó mértékének maximálása vagy annak degresszív kialakítása.

A dokumentum szerint további lehetséges, a bevételt növelő elem lehet, ha az adót sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal vezetik be, illetve ha az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcsot határoznak meg.

A bevételek növelését szolgálja a távközlési szolgáltatásokra kivetett, indirekt adó bevezetése. A 2012-es költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében az adónemet már az év közepétől bevezetik.

Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint. Az adónem bevezetése 2012-ben a várakozások

szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten.

Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, amelyből a költségvetésnek tavaly 99,0 milliárd forint bevétele származott.

A jelenlegi 8 százaléknál magasabb, 16 százalékos kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, amelyet a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra vetítenek ki. Az adóalap szélesítése érdekében az adónemet egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztik. Az adóalap szélesítését jelenti az ágazati különadók megszűnése is, hiszen annak összegével az adóalap korábban csökkenthető volt. Az adónem ilyen formában való fenntartása a kormány várakozásai szerint 55 milliárd forint többletbevételt eredményez az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest.

Bár a pénzügyi szervezetek különadóját a kormány eredeti szándékai szerint 2014-re kivezetik, egy, a biztosításokra kivetett adó hosszú távú fenntartását számos EU-tagország példája és a biztosítási szektor áfa-mentességéből fakadó gazdaságtorzító hatások egyaránt indokolják.

A kormány szándékai szerint ezért a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adót vezetnek be.

Az új adó kialakítása során figyelembe veszi a kormány a más európai országokban alkalmazott, biztosításokat terhelő adók jellemző gyakorlatát és mértékét, így eltérő mértékű adót vetnek ki a különböző típusú biztosításokra.

Az új adó alól mentesülnek az életbiztosítások, amellyel a kormány elsősorban az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni. A vagyoni és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsot kívánnak meghatározni, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében – a baleseti adó beépítésével – 30 százalékos kulcsot vezetnek be. Az átalakításból – a különadó mértékének megfelezésével számoló alap forgatókönyvhöz képest – 15 milliárd forint többletbevételre számít a kormány.

A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban. Az adócsalások jelentőségére és az érintett szektorok tevékenységének szezonalitására való tekintettel Magyarország a fordított adózást 2012. július 1-jétől kívánja alkalmazni, amit az Európai Bizottságnak küldött kérelemben is jelzett. A fordított áfa bevezetése kapcsán 10 milliárd forint eredményszemléletű többletbevételt vár a kormány 2012-ben, jövőre 15 milliárd forintot.

Az e-útdíjat 2013 közepétől indítanák, ebből 75 milliárd forint bevételt vár a kormány.

A dokumentum szerint az adórendszer egyszerűsítése miatt indokolt az adók számát ismét csökkenteni olyan közterhekkel, amelyek nem hoznak jelentős bevételt, ugyanakkor szignifikáns adminisztrációs terhet jelentenek. A korábban leírt intézkedések közül az adónemek számát csökkenti a szektorális különadó megszűnése.

A kormány szerint ugyancsak csökken az adónemek száma azáltal, hogy a tűzvédelmi hozzájárulás és a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba. Megszüntetik a gyógyszertár szolidaritási díjat, a magánszemélyek 98 százalékos különadóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást, ezek összesen mintegy 2 milliárd forint kiesést okoznak.

A program a bevételnövelő, illetve kiadáscsökkentő intézkedések arányát 2012-ben 42-58 százalékban, 2013-ban pedig 47-53 százalékban határozza meg.