Czerván György: növeli a versenyképességet a sávos talajművelés

Várdomb, 2012. május 10., csütörtök (MTI) - A sávos talajművelési technológia növeli a versenyképességet, és környezetbarát - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Várdombon, ahol a Szekszárd Növény Zrt. kísérleti alkalmazásával ismerkedett.

Czerván György tapasztalatait összegezve sajtótájékoztatón elmondta: a Magyarországon még kevéssé ismert, külföldön széles körben elterjedt technológia költséghatékony is, mert jelentősen kevesebb üzemanyag-felhasználással jár, mint a hagyományos talajművelés.

A sávos talajművelés lényege, hogy a talajt nem szántják fel, hanem speciális gépekkel mélylazítást végeznek egy sávban, ebben vetik el a magot, majd helyezik el a műtrágyát.

Az államtitkár megjegyezte: miután az elővetemény növényi maradványai benne maradnak a talajban, a humusztartalom folyamatosan növekszik, és kevesebb műtrágyát kell használni.

Elmondta, egyelőre kérdéses, hogy mekkora az optimális üzemméret, amelyben alkalmazható a technológia, a külföldi példák ugyanakkor azt mutatják, hogy a módszer a terméseredményekben nem hoz visszaesést.

Utalt arra, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a jövőben erőteljesebben szorgalmazza a fenntarthatósági szempontokat, és a "zöldítés" - greening - paramétereit ez a technológia teljesíti.

Az MTI kérdésére válaszolva Czerván György az eredményektől függően elképzelhetőnek tartotta, hogy a vidékfejlesztési támogatások esetében előnyben részesítik azt, aki ilyen technológiát használ.

Hadházy Árpád, a Szekszárd Növény Zrt. igazgatósági tagja arról számolt be, hogy a társaság 2600 hektáron folytat sávos talajművelést, ezzel járul hozzá a mezőgazdaság területén a kutatás-fejlesztéshez.

A zrt.-nél különböző talajtípusokon és elővetemény - kukorica és napraforgó - után próbálják ki a módszert, a hozamot kontrolltáblákkal vetik össze. A kísérletnek az ősszel lesz eredménye.

A cég it-tagjának ismertetése szerint a szármaradványok a felszínen, a gyökérmaradványok mikrobiológiai úton bomlanak le. Ez a talaj szempontjából sokkal jobb, mint a forgatásnál, mert utóbbi esetben mintegy lassú égéssel, szén-dioxidot termelve bomlik el. Az Egyesült Államokban a sávos művelést alkalmazók éppen ezért a szén-dioxod kvótából is kapnak támogatást - tette hozzá.

- MTI -