Megugrottak Londonban az euróövezeti és a magyar CDS-árazások a görög bizonytalanság miatt

London, 2012. május 9., szerda (MTI) - A görögországi választások után kialakult bizonytalan helyzet hatására jelentősen megugrottak a szerdai londoni kereskedésben a központi és a perifériális euróövezeti gazdaságok államadósság-törlesztési kockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazásai, és a romló piaci hangulat felhajtotta a magyar törlesztéskockázati biztosítási kontraktusok díjszabását is.

A legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA szakelemzőinek kimutatása szerint az irányadó ötéves magyar szuverén kötvényadósság törlesztési leállása elleni határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a szerdai londoni jegyzésben 518 bázispont környékén mozgott az előző esti 508,5 bázispontos záró után.

A múlt héten - az idei év eleje óta először - még 500 bázispont alatti magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon.

A szerdára kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre jelenleg 518 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciókat a londoni piacon, vagyis a magyar CDS-kontraktusok középárfolyama egy kereskedési napon belül 10 ezer euróval emelkedett.

A magyar CDS-árfolyamok az idei év első kereskedési hetében mindazonáltal még 750 bázispont feletti rekordokon jártak, így az év eleji szintnél a szerdai drágulás után is még hozzávetőleg 230 ezer euróval olcsóbb az irányadó ötéves futamidejű magyar szuverén devizakötvény tízmillió eurónként számított törlesztésbiztosítási díja Londonban.

A CDS-tranzakciók árazása jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.

A szerdai londoni kereskedésben lendületesen emelkedtek az euróövezeti CDS-árazások is, a központi és a perifériális eurógazdaságok esetében egyaránt.

A CMA kimutatása szerint Spanyolország szuverén törlesztéskockázatának CDS-piaci megítélése gyakorlatilag azonos Magyarországéval: a spanyol CDS-tranzakciók középárfolyama a 495,1 bázispontos előző záróról a szerdai késői londoni jegyzésben 517 bázispontra emelkedett.

A - Görögországot nem számítva - leggyengébb helyzetű euróövezeti adósnak ítélt Portugália CDS-kontraktusainak árazása az irányadó ötéves állampapírok esetében 1094 bázispontra nőtt az előző esti 1068,7 bázispontos záróértékről.

Ez azt jelenti, hogy tízmillió euró névértékű portugál államkötvény után most már majdnem 1,1 millió euró éves kockázatbiztosítási díjat kell fizetniük a CDS-kontraktusok vásárlóinak.

Hosszú idő óta először 200 bázispont fölé emelkedett szerdán a második legnagyobb eurógazdaság, Franciaország CDS-díjszabása, amely a késői londoni jegyzésben 209 bázispont felett járt a 199,9 bázispontos előző zárószint után.

Az euróövezeti adóskockázat megítélésében mértékadónak számító Németország CDS-középárfolyama 90 bázispont közvetlen közelébe emelkedett az előző napi 86,1 bázispontos záróértékről.

Különösen kirívó ebben az összefüggésben az, hogy Németország - a legnagyobb EU-gazdaság - törlesztéskockázati megítélése ezen a mércén számottevően gyengébb, mint Nagy-Britanniáé, a brit szuverén CDS-kontraktusok középárfolyama ugyanis nem éri el a 70 bázispontot.

Londoni elemzői vélemények szerint a görög parlamenti választások nyomán kialakult politikai patthelyzetben tovább nőtt annak a kockázata, hogy Görögország nem lesz képes megkapaszkodni az euróövezetben.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a választási eredményekről befektetőknek összeállított értékelésükben közölték, hogy várakozásuk szerint Görögország 2012 végéig, "vagy nem sokkal később" elhagyja az euróövezetet.

A ház elemzői által felvázolt egyik forgatókönyv szerint ez megvalósulhat úgy is, hogy a cég által júniusra valószínűsített új görög választásokon sem születik egyértelmű eredmény, és ennek nyomán Görögország felmondja az IMF/EU-segélyprogramot, majd törlesztésképtelenséget jelent be.

A Capital Economics londoni elemzői szerint ebben a helyzetben az euróövezeti vezetők maguk juthatnak arra a döntésre, hogy visszavonják a segélyprogramot és "egyesített erőfeszítéssel kiszorítják" Görögországot a valutaunióból.

- MTI -