Bezár a halimbai bauxitbánya

Ajka, 2013. február 4., hétfő (MTI) – Február végéig bezár a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-hez tartozó halimbai bauxitbánya, a munkáltató csaknem 200 fős csoportos létszámleépítést jelentett be – tájékoztatta Pad Ferenc, az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet vezetője az MTI-t hétfőn.

Hozzátette: ezáltal a hazai bauxitbányászat két-három hónapon belül be fog fejeződni. Az üzemi tanács összeült, a dolgozók egy részét a timföldgyár más részlegeibe csoportosítják át, a nyugdíjra nagyjából 20-30 vájárnak lesz lehetősége.

A Bakonyoszlop térségéből kinyert bauxittal és az import alapanyaggal a Mal tovább tud működni, de hogy meddig, az még kérdéses – mondta. Nagy a valószínűsége, hogy idén nyáron a hidrátgyártást is leállítja a cég, de erről még nincsen döntés.

Közlése szerint a cégvezetés a bejelentési kötelezettségének eleget téve, előre tájékoztatta az üzemi tanácsot a lépésről.

Pad Ferenc elmondta, hogy a szakszervezet tavaly petícióban kért segítséget a kormányzattól a munkavállalók nevében. Úgy véli, hogy ha az akkori kérésüknek megfelelően érdemi támogatást kaptak volna, akkor előre tervezett intézkedésekkel elkerülhető lett volna a leépítés, vagy néhány évet nyerhettek volna. Példaként említette, hogy egy megtervezett átmenettel - a nyugat-európai cégekhez hasonlóan - vásárolt hidrát feldolgozásával nagy hozzáadott értékű termékek gyártására állhattak volna át. Nem vitatta a kormányzat segítő szándékát a Mal tartozásának rendezésében az erőművel és az áramszolgáltatóval kapcsolatban, de - mint hozzátette - az utolsó pillanatig bizonytalan helyzetben voltak.

Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a halimbai bányaüzemben a hidrátgyártás során feldolgozható bauxit mennyisége radikálisan csökkent, ezért a bánya gazdaságos működtetésére nincs esély. Az elbocsátások hétfőn megkezdődtek, ennek mértékét próbálják a lehető legalacsonyabb szinten tartani – mondta.

Az ajkai timföldgyár eddig 80 százalékban hazai bauxitot használt fel a termeléshez, 20 százalékban szorult importra.

- MTI -