Túlzott deficit - Európai bizottsági mélyelemzés Magyarországról: csökkent a külső egyensúlyhiány

Brüsszel, 2013. május 29., szerda (MTI) - Magyarország tekintetében, amely az Európai Bizottság 2012 májusi "látlelete" szerint még "súlyos egyensúlyhiánnyal" küzdött, a szerdán ismertetett friss brüsszeli mélyelemzés már a "súlyos" jelző használata nélkül konstatálta az egyensúlyhiány további meglétét - és egyúttal a külső egyensúlyhiány csökkenését.

Bár az úgynevezett "nettó nemzetközi befektetési pozíció" (angol rövidítéssel NIIP) 2009 és 2012 között mínusz 117 százalékról mínusz 103 százalékra javult, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény várakozása szerint a következő években is rosszabb lesz a küszöbértéknél.

Az Európai Bizottság ugyanakkor nagyon alacsonynak minősítette Magyarország növekedési potenciálját. Megállapítása szerint e potenciált az erodálta, hogy a politikai bizonytalanság és a leginkább a pénzügyi szektorban tapasztalható túladóztatás következtében a vállalati hitelezés gyorsan esett, és ezáltal történelmi mélypontra süllyedt a beruházások szintje.

A brüsszeli bizottsági mélyelemzés az ország egy főre jutó GDP-jéhez képest még mindig nagyon magasnak minősíti a 82 százalékról 79 GDP-százalékra csökkent államadóssági szintet.

A viszonylag magas, 10 százalék fölötti munkanélküliségi ráta - állapította meg az uniós intézmény - kevesebb aggodalomra ad okot, mert növekedett a munkaerőpiacon megjelenők aránya, és a foglalkoztatási szint elérte a válság előtti szintet. A közmunkaprogramról ugyanakkor Brüsszelben úgy vélekednek, hogy bár el kell ismerni annak szociálpolitikai előnyeit, a GDP növekedéséhez valószínűleg nem tud fenntartható módon hozzájárulni.

A magyar gazdaság uniós elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy bár a kiigazítás tovább folyik, és - leginkább a külső egyensúlyhiány vonatkozásában - történt is javulás, a gazdaságpolitika számos elemét nem lehet piacbarátnak tekinteni, és ezek az elemek rontották az ország növekedési képességét. A magas eladósodottsági szint és az alacsony növekedés együttesen oda vezet, hogy Magyarország sérülékeny, és ki van téve a piaci hangulat hirtelen, kedvezőtlen változásainak - állapította meg az Európai Bizottság mélyelemzése.

- MTI -