Bezárják a katás kiskapukat jövőre

Az egyszerűsített adónemek esetén mindig fennáll a veszélye annak, hogy kijátsszák a szabályait. Nincs ez másként a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) esetén sem, amelynek szabályait éppen ezért szeretné a kormány igazságossá tenni. A tervezett változtatásokkal nem mindenki ért egyet.

A cégnek kell megfizetni

A tervezet szerint az adó egyszerűsége továbbra is megmarad, és ez még azokra a katásokra is igaz, akiket érintenek a változások, hiszen ők is mentesülnek mindenféle adminisztrációs tehertől, mert azt a kifizetőknek kell teljesíteni. Jövőre a katás vállalkozást bujtatott foglalkoztatottként alkalmazó nagy cégnek 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie akkor, ha az egymás közötti ügyleteik egy éven belül meghaladják a 3 millió forintot. Lényeges, hogy a pluszterhet a nagy cégnek kell megfizetni, ez alól csak egyetlen kivétel van, ha a kisadózó kifizetője külföldi, tájékoztatott Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Kiemelte, hogy a katások jelentős többsége, a tárca előzetes számításai szerint több mint háromszázezer kisadózó, semmiféle változást nem fog tapasztalni. Elmondta azt is, hogy jelentős piactisztító hatása lehet az intézkedésnek. Az adatszolgáltatási adatok alapján a tárca szakemberei kiszámolták, hogy csak a húsz legnagyobb „katás foglalkoztató” összességében 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizet ki. A költségvetést, illetve a tisztességes piaci szereplőket érő kár nagyságrendjét pedig jól jelzi, hogy az így kifizetett összeg eléri a 32 milliárd forintot.

A módosítási szabályok érintik a kapcsolt vállalkozási formát is. Jelenleg több nagyobb cég úgy spórol a költségvetés és a tisztességes adófizetők kárára a közterheken, hogy a tulajdonosok katás vállalkozásaikon keresztül számláznak be a nagy cégnek. Ugyanez, illetve a kata alkalmazásából származó adóelőny többszöröződésének kizárása indokolja a harmadik lényeges változtatást is, amely szerint egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet kisadózó, mondta az államtitkár.

Munkaviszony helyett

Természetes, hogy a téma indulatokat gerjeszt, és sokan megszólalnak, mondta megkeresésünkre Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

– Hangsúlyozni kell, hogy nem az adónem, a katázók ellen vagyunk, hanem azt gondoljuk, hogy a piac biztonsága, a verseny tisztasága, az igazságosság érdekében szükséges az átalakítás, sokan ugyanis munkaviszonyt rejtenek el ezzel. Mindenki ismer olyan piaci szereplőket, ahol meghatározott időkeretben, lefektetett feladatokat végeznek katás szerződéssel, ami egyértelműen munkaszerződésnek felelne meg.

Ez igazságtalan előny azokkal szemben, akik nem így járnak el. Ma négyszázezer katás van, ha ezek egyharmadát vesszük alapul, az nagyságrendileg 250 milliárd forintot jelent a költségvetésnek mínuszban. De hangsúlyozom, ennél is fontosabb a piaci verseny tisztasága, hogy valóban a kisadózó vállalkozások használják ezt az egyébként hasznos adónemet – mondta Parragh László.

Tisztességesek

Az Adótanácsadók Egyesülete nem ért egyet a tervezett törvényi változással. Zara László elnök úgy fogalmazott, hogy szerintük a tervezett módosítás romboló hatású a tisztességes vállalkozások körében.

Amennyiben az Országgyűlés megszavazza, az új rendelkezések 2021. január 1-jén lépnek hatályba.