Átfogó hatású gazdasági fejlesztések az eltérő adottságok kiegyenlítéséért

Négy gazdaságfejlesztési zónát hozott létre a kormány, amelyek felügyeletére kormánybiztosokat neveztek ki szeptember első napjaiban. Feladatuk az lesz, hogy figyelemmel kísérjék a hozzájuk rendelt térséghez tartozó megyék területén az uniós és állami pénzből megvalósuló fejlesztéseket, véleményezzék a terveket és tájékozódjanak a helyi gazdasági szereplők elképzeléseiről.

A Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket magába foglaló Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak Palkovics László innovációs és technológiai minisztert nevezték ki, akit többek között arról kérdezett az Észak, hogy a különböző gazdasági és társadalmi fejlettségű megyék között miként teremthető összhang annak érdekében, hogy az észak-keleti régió gazdasági teljesítményében megközelítse a nála fejlettebb nyugat-magyarországi versenytársait. Alapvető cél, mint megfogalmazta, a gazdaság- és társadalomfejlesztés révén az elvándorlás csökkentése, a peremterületek elnéptelenedésének megállítása, és a gazdasági zóna népességmegtartó erejének növelése.

„Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában nemcsak az idetartozó megyék rendelkeznek eltérő adottságokkal és fejlettségi szinttel, hanem az azokon belüli települések is, ezért komplex hatású fejlesztések szükségesek. A fókuszba azoknak a területeknek kell kerülniük, amelyek a helyi hagyományokat és értékeket is magukban hordozzák” – fogalmazott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a térség kormánybiztosa. – Az erősségeket, valamint a kitörési területeket a fejlesztési zóna gazdaság­élénkítését támogató stratégiai program fogja meghatározni. A széles spektrumon mozgó területi szereplők – így a nagyobb települések, a megyei önkormányzatok, a megyei kereskedelmi kamarák, a felsőoktatási intézmények és a térség gazdasági szervezetei – megszólításával készülő, széles körű helyzetelemzésen alapuló stratégia megalkotását munkacsoportrendszer támogatja – mondta.

Közös hagyományok

A Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc–Szolnok tengelyen 2020 márciusában már létrejött az észak-magyarországi gazdasági övezet. Kérdésünkre, hogy milyen szerepet kap majd ez az együttműködés a két további megyével kibővített zónában, Palkovics László úgy fogalmazott:

– A gazdaságélénkítést támogató átfogó fejlesztések ahhoz járulnak hozzá, hogy feloldják a térségnek azt a „100 év magányát”, ami a trianoni békediktátumot követő időszakot mind gazdasági, mind társadalmi szempontból jellemezte. Ennek érdekében az északi zóna térségének kijelölése a közös gazdasági hagyományokon és erőforrásokon alapul, továbbá a külhoni magyarság szülőföldön történő gyarapodását is szolgálja majd. A térségi szereplők körének kibővítése a további két megyével nem befolyásolja az eddigi együttműködéseket, de azokat szükséges kiterjeszteni. A résztvevők számának növekedése további lehetőségeket jelent a terület gazdasági potenciáljára és fejlődési lehetőségeire nézve – hangsúlyozta a tárcavezető.

Verseny helyett partnerség

Miskolcon évek óta fájó pont, hogy nehéz felvenni a versenyt Debrecen látványos fejlődésével, az ottani fejlesztések támogatási potenciáljával, ami nemcsak gazdasági, hanem oktatási, kulturális és városfejlesztési téren is megnyilvánul – vetettük fel. Kérdés, hogy az északkeleti zóna szereplői között milyen fórum szolgálja majd az elképzelések összehangolását, a hatékony érdekképviseletet és érdekérvényesítést.

Stratégiai célok

– A vonatkozó kormányhatározat alapján létrehozandó munkaszervezet lesz az a testület, amely a területi szereplők gazdaságélénkítést szolgáló elképzeléseit összegyűjti, javaslatot fogalmaz meg a jövőben a kormány számára a zóna 2030-as gazdaságfejlesztési programjára, és egyben megfelelő érdekképviseletet nyújt a térség valamennyi szereplője részére – szögezte le Palkovics László. – A cél az, hogy az együttműködéseken alapuló hosszú távú gazdaságfejlesztési programok hatására a zónán belüli különbségek mérséklődjenek. Az egyes települések, városok, megyék ne egymás versenytársai legyenek, hanem egymást segítve és kiegészítve zárkózzanak fel az ország gazdasági értelemben fejlettebb nyugati feléhez. Debrecenben az elmúlt években szemmel jól látható gazdasági növekedés valósult meg a város és a kormány együttműködése révén. Ezen példaértékű fejlesztések számos hasznos tapasztalatot és jól működő együttműködést eredményeztek, így a hajdú-bihari megyeszékhely igazodási pontként és egyfajta mentorként jelenhet meg a zóna többi szereplője felé.

Arról, hogy a belátható jövőben milyen fejlesztési irányt kellene követni az északi gazdasági zónában, hogy teljesítményben megközelítse a nála fejlettebb nyugat-magyarországi versenytársait, a kormánybiztos így nyilatkozott:

– Az Északkelet-magyarországi Gazdasági Zóna számtalan egyedi lehetőséggel rendelkezik a kiaknázatlan és közös gazdasági, társadalmi, környezeti, történelmi adottságai révén, melyek kitörési pontként szolgálhatnak a fejlettebb, nyugat-magyarországi térségekhez történő felzárkózásához. A hosszú távú stratégiai célok megvalósításához elengedhetetlen a folyamatos együttműködés a térségi szereplők között, fontos a partnerség erősítése például a kutatás-fejlesztési központok, az egyetemek és a vállalati szféra világában. Továbbá olyan komplex területi infrastrukturális fejlesztések is szükségesek, amelyek elérhető és jól szervezett településhálózatokat eredményeznek, ezzel is csökkentve az egyenlőtlenségeket – tette egyértelművé Palkovics László miniszter.

(A borítóképen: Az M30-as építéséhez hasonló nagy infrastrukturális beruházások is kellenek)