Zéró veszteség, maximális nyereség

Korszerű, különleges anyagok és azok újrahasznosítási kérdései – többek között ezek a témák is megjelentek a közelmúltban a Miskolci Egyetem által szervezett nemzetközi, angol nyelvű online konferencián.

Innovációs megoldások

A körkörös gazdaság kérdése szintén előtérbe került mind a jelen kihívásaival, mind a jövőben várható hatásokkal, elsősorban a nyersanyagok szemszögéből. A Miskolci Egyetem évek óta tagja a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EIT), azon belül pedig a nyersanyagokkal foglalkozó innovációs társulásnak.

Dr. Szép Tekla, a társulás egyetemi szintű koordinátora, a Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézetének intézetigazgató-helyettese úgy fogalmazott: az EIT fontos szerepet tölt be abban, hogy a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek és a vállalati szektor találkozzon és támogatni tudják egymást az együttműködésben. Ha az innovációval kapcsolatos fontosabb mutatókat nézzük, azt láthatjuk, hogy az Európai Unió (EU) több tekintetben elmarad a nagy versenytársakhoz, így az Amerikai Egyesült Államokhoz vagy Japánhoz képest, és amíg a szabadalmak 48 százalékát az EU-ban jegyezték be a világon, az innovatív megoldások hasznosulása az iparban már jóval alacsonyabbnak mondható.

Nyersanyagok középpontban

– Egyetemünk megkapta a jogot arra, hogy a délkelet-európai régióban mint egyetlen intézmény szervezzen egy szakmai napot a nyersanyagokkal kapcsolatban. Tavaly ezt online formában tudtuk megvalósítani közel 150–180 fő részvételével. Többek között amerikai, osztrák kutatóintézetek, cégek és egyetemek is regisztráltak – mondta dr. Szép Tekla. – Jó gyakorlatokat, karrierutakat láthattunk, és nyersanyagokkal foglalkozó cégek mutatkoztak be. Angol nyelvű volt a szakmai nap, és elsődleges hozadéka az volt, hogy a hallgatóink láthatták, hogy a nyersanyagokkal kapcsolatban szinte minden kar tudományterülete be tud mutatkozni, és a kutatási területek is össze tudnak kapcsolódni. A hulladékgazdálkodásnak vannak gazdálkodási, jogi vonzatai, de terméktervezéssel foglalkoznak a gépészek, anyagmérnökök is. A szakmai napon külön kerekasztal foglalkozott a körkörös gazdasággal a nyersanyagokkal összefüggésben.

– Nagyon fontos, hogy lássuk, a világ nem működhet a végtelenségig úgy, hogy a termékeket rövid élettartamra tervezik. Egy porszívót nagyjából 5 évre, egy mosógépet 5–8 évre – folytatja dr. Szép Tekla. – Azt tapasztaljuk, hogy a hallgatók fogékonyak a környezetvédelem és a természetvédelem témáira, és értik azt, hogy egy olyan termék, ami például nekem nem fontos, az használható másnak, vagy kinyerhetők belőle olyan anyagok, amelyekből új termék állítható elő. De az sem mellékes, ha az is tudatosodik a fiatalokban, hogy egy-egy elromlott használati eszközt meg is lehet javítani, nem kell újat vásárolni.

Az a hosszú távú megoldás, ha nem is keletkezik hulladék – Dr. Szép Tekla

Kritikus függőség

Az intézetigazgató-helyettes azt a példát hozza fel, amit a hallgatói az előadáson is érdeklődéssel fogadnak: a ritka földfémek piacát Kína mesterségesen befolyásolta. Ami azt jelenti, hogy éveken keresztül alacsony áron kínálta ezeket a nyersanyagokat, majd amikor a fejlett országokban lévő versenytársak, bányák bezártak és tönkrementek, akkor az árakat megemelte, de még az exportkivitelt is korlátozta. Ezzel elsőbbséget teremtve a kínai termékeknek és a nyersanyagok kínai feldolgozásának, hasznosításának.

Összefoglalva: közel húsz olyan kritikus nyersanyag van az EU-ban, amely esetében 39–89 százalékos a Kínától való függőség, vagyis az európai gazdaság sebezhetősége ebből a szempontból nagy. A világ gazdaságát nézve említi még Ruandát, ahol 2008-ban úttörő módon betiltották a műanyag szatyrok és zacskók használatát.

– Valamint azért is fontos még a nyersanyagok témája, mert például az Európai Unió­ban éves szinten 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik, amely szintén értelmezhető „nyersanyagként”. A hulladékkeletkezés szempontjából az a hosszú távú megoldás, ha nem is keletkezik hulladék.

– Egy-egy szakmai nap több szempontból is fontos – foglalta össze dr. Szép Tekla. – Nemzetközi projektekben veszünk részt, olyan, például német, finn vagy spanyol egyetemekkel, kutatóintézetekkel vagy vállalatokkal dolgozunk együtt, amik élen járnak a területükön. Több esetben a Miskolci Egyetem nemcsak konzorciumi partner, hanem mi vezetjük a konzorciumot. Az összes kart meg tudjuk szólítani, a hallgatóink pedig szakmailag, nyelvgyakorlás szempontjából is profitálnak.

(A borítóképen: Az Európai Unióban éves szinten 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik)