Több százezer forintos megtakarítás

A globális energiaválság következtében rengeteg európai polgár rekord­összegű számlákkal szembesül az utóbbi hónapokban. Ezt a súlyos növekedést azonban Magyarországon az átlag lakossági fogyasztó nem érzi meg a pénztárcáján, köszönhetően részben a kormány által 2013-ban elindított rezsicsökkentésnek. Dr. Hortay Olivér energiapolitikai szakértőt kérdeztük: hogyan működik ez a rendszer, és miképp védi meg a fogyasztót ettől a válságtól.

Hogyan is működik pontosan a rezsicsökkentés?

A rezsicsökkentési program lényege, hogy Magyarországon a kisfogyasztók 2013 óta hatóságilag rögzített, nemzetközi összehasonlításban is kedvező áron juthatnak közüzemi szolgáltatásokhoz. Az energiapiacok rendkívül változékonyak, például az elmúlt másfél évben előfordult, hogy az európai földgáztőzsdén 3 eurót kellett fizetni egy megawattóra földgázért, de olyan is, hogy az ár 160 euró volt. Ha a háztartások kiadásai az adott havi piaci árakat tükröznék – ahogyan az számos más országban működik és 2010 előtt Magyarországon is működött – előfordulhatna olyan, hogy a fűtési díj azonos mennyiségű fogyasztás esetén is egyik hónapról a másikra 10 ezer forintról 30-40 ezer forintra növekedne. Sőt, mivel az energiaszolgáltatók közötti verseny korlátozottan biztosítható, korábban megfigyelhető volt, hogy ezek a vállalatok a piaci áremelkedést azonnal, az árcsökkenést viszont késéssel építették be tarifáikba, amivel a háztartások terhére jutottak többletprofithoz.

Ez a bizonytalanság a családok jelentős részének komoly problémákat okozott, ezért a magyar kormány 2010 után hatóságilag rögzítette, majd 2013-tól szisztematikusan lecsökkentette a korábbiakra jellemző változékony és nemzetközi összehasonlításban is magas árakat. Így mára a háztartások előre kiszámíthatóan és az Európai Unióban legolcsóbban juthatnak energiához és más közüzemi szolgáltatásokhoz.

Mennyi pénzt spórol meg a magyar fogyasztó átlagosan a rezsicsökkentésnek köszönhetően?

A rezsicsökkentés előtti energiaárakhoz képest egy átlagos háztartás évente 40-50 ezer forintot spórol az áram- és földgázfogyasztásán.

Ha a hazai díjakat más európai országok korábbi tarifáihoz hasonlítjuk, akkor mennyit?

A megtakarítás ez esetben meghaladhatja az évi 100 ezer forintot. Ha pedig az árak a szeptemberben kirobbant európai energiaválság miatt elszabaduló árakat tükröznék, az a családoknak évente több százezer forintos többletterhet is jelenthetne.

Európa-szerte a fogyasztók sínylik meg az energiaválság hatásait. Magyarországon ez hogyan csapódik le? Milyen szerepe van ezen a téren a rezsicsökkentésnek?

A rezsicsökkentésnek és a hatósági tarifaszabályozásnak köszönhetően a drasztikus árnövekedés Magyarországon nem jelenik meg a háztartási energiadíjakban. Míg tehát más európai országokban az elmúlt hónapokban akár két-háromszoros áremelkedés volt tapasztalható, itthon a tarifák nem változtak. Fontos azonban megjegyezni, hogy mivel a hazai energiapiac szerves része az európai piacnak, a magas árak a magyar vállalatok termelési költségeit is megnövelik, így az energiaválság kedvezőtlen következményei begyűrűzhetnek az ellátási láncokba, és így közvetve (más termékek esetében) a végfogyasztókat is érintheti.

Milyen szerepe van Oroszországnak a magyarországi földgázpiacon? Mennyiben befolyásolja a lakosságot az, ha orosz importtól függünk?

Oroszország nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió elsődleges beszállítója: a közösség az igényei ellátásához szükséges földgáz jelentős részét innen szerzi be.

A kitettséggel járó kockázat mértékét mi határozza meg?

Több tényező is befolyásolja. Egyfelől a korábbiakban problémát okozott, hogy Európa nemcsak a forrásország, de az útvonal tekintetében is kiszolgáltatott volt, hiszen az importált mennyiség többsége Ukrajnán keresztül érkezett. A kitettség a Déli Áramlat üzembe helyezésével csökkent, és az Északi Áramlattal tovább mérséklődik majd. Másfelől fontos kérdés, hogy Európa milyen típusú szerződésekkel képes fedezni saját igényeit.

Mi az azonnali tőzsdei beszerzések előnye és hátránya?

Az azonnali tőzsdei beszerzések előnye, hogy amikor bőséges a kínálat, a verseny leszoríthatja az árakat. Hátránya azonban, hogy a jelenle­gihez hasonló helyzetekben, amikor a kínálat szűkös, előfordulhat, hogy nagyon drágán, vagy akár egyáltalán nem lehet földgázhoz jutni.

Hogyan lehet orvosolni a hátrányokat?

A hátrányok kezelésének egy lehetséges eszköze a hosszú távú szerződés, amiben a felek több évre megállapodnak a leszállítandó mennyiségről és az árképzésről.

Ahogy a kormány tette az oroszokkal?

Igen. A mostani helyzetben fontos biztosítékot jelent Magyarország számára, hogy még az energiaválság kirobbanása előtt sikerült megállapodnia Oroszországgal egy ilyen hosszú távú szerződésről.

Az Origo keddi cikke alapján Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter is „ostobaságnak” tartja a rezsicsökkentést, szerintük az hasznot vesz el az energiaszolgáltatóktól, aminek súlyos következményei lehetnek. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint a valódi rezsicsökkentés a visszafogottabb fogyasztásban, a megújuló energiákra való átállásban, illetve a házak szigetelésében lenne. Mi ebben az igazság? Mennyire megvalósíthatók ezek az elképzelések?

A rezsicsökkentésnek köszönhetően az energiaszegény családok aránya Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben Európában. Például 2007-ben 700 ezer olyan háztartás volt, amelyik anyagi nehézségek miatt rendszeresen késett a rezsiszámlái befizetésével. Gyurcsány Ferenc energiapolitikájának következményeképpen ez a szám öt év alatt egymillióra nőtt.

És ma?

A rezsicsökkentés sikeresen fordította meg a kedvezőtlen tendenciát, és mára mindössze 450 ezer olyan háztartás van, amelyeknek nehézségei vannak számlái befizetésével. Azzal, hogy Márki-Zay Péter visszatérne Gyurcsány rezsipolitikájához, a kedvező folyamat visszafordulna, és családok százezrei kerülnének egzisztenciálisan nehéz helyzetbe.

Az energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházásokról ön mit gondol?

Fontosnak tartom, hiszen ezek hozzájárulhatnak hazánk környezeti teljesítményének javításához, azonban ezeket nem a magas árakkal kell kikényszeríteni.

Most miért nem szigeteltetik le sokan az otthonaikat?

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a háztartások többsége nem azért nem szigeteli le otthonát, mert az amúgy is alacsony energetikai árak miatt ez nem térülne meg – hiszen a régi épületek esetében a beruházás már a mostani árszinteken is kifizetődő –, hanem, például, mert nincs pénzük ilyen felújításra. A megoldás tehát nem az, hogy az energiaárak növelésén keresztül további terheket helyezünk a családokra, hanem hogy megfelelő támogatási programokkal segítjük őket abban, hogy megfelelő mértékben fejleszthessék otthonaikat és csökkenthessék energiafogyasztásukat.

(A borítóképen: Dr. Hortay Olivér)