Megbénult gazdasági kapcsolatok

Az Oroszországban és Ukrajnában működő magyar, illetve vegyes tulajdonú vállalatokat nehéz helyzetbe hozta a két ország között kitört háború. Februárban a miniszterelnök oroszországi útja kapcsán még arról beszéltünk, hogy az elmúlt évtized élénkülő gazdasági kapcsolataira tekintettel miként lehetne a hazai vállalkozások jelenlétét tovább fokozni azon a hatalmas piacon, mostanra a helyzet a visszájára fordult – értékelte Szekeres István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–orosz tagozatának elnöke. 
 

Megállt az export 
 

Ukrajnában gyakorlatilag lehetetlenné vált a gazdasági tevékenység. Az export megállt, a korábban kiszállított áruk forgalmazása nem lehetséges, miután a kereskedelem megszűnt, és a devizautalások sem működnek. Egyes ott termelő magyar cégeknél jelentős raktárkészletek halmozódtak fel, mostanra pedig munkára fogható embereik sincsenek, mert vagy elmenekültek, vagy harcolnak. 

A háborús övezettel szemben Oroszországban a gazdaság működik, de jelentős nehézségeket okoz, hogy a fegyveres konfliktus hatására az euró-rubel árfolyam 90-ről 120 fölé emelkedett, a jegybanki alapkamat pedig néhány óra alatt 9,5 százalékról 20 százalékra nőtt. 

A magyar cégek számára a legfőbb problémát jelenleg az oroszországi bevitel és a logisztikai megszervezése jelenti, ami szinte lehetetlen helyzet elé állítja a vállalkozásokat. Ukrajnán keresztül korábban is csak kivételes esetekben tudtak szállítani, mostanra azonban a fehéroroszországi exportútvonalak megszakadtak, vagy ha működnek, roppant magas felárral. Egy moszkvai fuvar költsége duplájára emelkedett, ráadásul nem is nagyon lehet erre most jelentkezőt találni. A bankok közötti nemzetközi pénzügyi műveletekben használt SWIFT-rendszer megbénításával az utalással is gondok vannak, azaz nem jutnak hozzá a pénzükhöz a vállalkozások. 
 

Orosz válaszlépések 
 

Az uniós embargó kiterjesztése ezen a helyzeten mindenképpen tovább ront, de a magyar érdekeltségű vállalatok gazdasági helyzetére nem igazán ez, mindinkább az arra adott orosz válaszlépések, az úgynevezett ideiglenes beviteli korlátozások jelentik a választ. A nemzetközi vállalkozói élet megbénulása mellett a bizonytalanságot azonban tovább fokozta, hogy az orosz elnök említést tett egy további lehetséges ellenlépésről, az Oroszországban tevékenykedő külföldi vállalatok ingatlanjainak államosításáról. Ennek megvalósíthatóságára Szekeres István nem igazán lát esélyt, mert ez a lépés mélyen érintené az orosz ­gazdaságot is. Ebben nem a néhány tízmillió eurós forgalmat lebonyolító magyar vállalatok vagy az ezeknél jelentősebb szereplőnek számító Mol, a Richter vagy az OTP játszik szerepet, hanem azok a német és francia tulajdonú autógyárak, amelyeket alkatrész és technológia nélkül lehetetlen működtetni. Az orosz lépések így éppúgy kétélű fegyvernek számítanak, mint az embargó vagy a SWIFT befagyasztása – értékelte. 

Az ukrán–orosz konfliktus nem az orosz vállalkozások háborúja – szögezte le Szekeres István. A kialakult helyzetet a gazdaság szereplői sem politikai, sem katonai szempontból nem értékelik, az viszont egyértelmű: amellett érvelnek, hogy a háborúskodást minél előbb be kellene fejezni. Az országok közötti ellenséges viszony felszámolása után pedig visszatérhet az együttműködés és a kooperáció, eljöhet a helyreállítás ideje, amiben nekik is feladatuk lehet. 
 

Sok ismeretlen tényező 
 

Egyelőre azonban nagyon sok az ismeretlen tényező, és a kamara sem tud megnyugtató válaszokat adni a hozzá fordulóknak arra a kérdésre, hogy mit érdemes lépniük a közeljövőben, illetve mire számíthatnak. Vannak ugyanis folyamatban lévő oroszországi projektek például kisrepülőgép-gyártásról vagy orvosi implantátumokat gyártó üzem bővítéséről. 

A magyar–orosz vegyesvállalatok addig, amíg nem történik meg a gazdasági kapcsolatok teljes megszakítása, vagy nem történnek olyan lépések, mint az államosítás, abban érdekeltek, hogy folytatódjon az együttműködés, ha korlátozott körülmények között is – mondta Szekeres István. Meglátása szerint azonban fel kell készülni arra, hogy ezeknek a vállalatoknak a veszteségeit valamilyen szinten kompenzálni lehessen kormányzati oldalról. 

(A borítóképen: Egy időre pihenésre kényszerülnek az áruszállító kamionok)