Kataváltozás: mértékadó a minimálbér

Napirenden van az elmúlt évtized legsikeresebb, a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) az átalakítása. A változás szükségességét a témát elsőként felvető iparkamara azzal indokolta, hogy ez az adónem mára sok esetben a bújtatott foglalkoztatás és a tisztes cégeknek versenypiaci hátrányt okozó „adóoptimalizálás” melegágya lett. Reformjával az adótanácsadói szakma is egyetért, hangsúlyozva azonban, hogy a katázók nem a visszaélés lehetősége miatt választják ezt az adózási formát, aminek köszönhetően több pénzt tarthatnak meg a keresetükből. Az persze más kérdés, hogy a munkáltatók a kata felé terelhetik az alkalmazottaikat, ezzel így megspórolhatják a szociális hozzájárulási adót, tavalyig pedig a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is. Ez a garantált bérminimumot, bruttó 260 ezer forintot alapul véve katásonként 33 ezer 800 forinttal alacsonyabb költséget jelent számukra. De nem tartható fenn az a helyzet sem, hogy a minimálbér ez év januári megemelését követően a főállású katázók befizetései már nem fedezik a saját nyugdíjszerző idejüket. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb, 75 ezer forintos katakötelezettséget vállalók idéntől 365 nap helyett 270 körüli szolgálati időt szereznek, aki pedig az 50 ezres befizetést választotta, öt év alatt egy év szolgálati időt veszített el. 

Magyarországon jelenleg mintegy 450 ezer katás vállalkozást tart nyilván az adóhatóság, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2021 januárjában 15 862 fő tartozott ebbe az adózói körbe. Az adónem tervezett megváltoztatása – az eltartott családokat beleszámítva – áttételesen másfél millió ember megélhetésére lehet hatással. Különösen érzékeny ezért a katával kapcsolatos módosítások előkészítése – jelezte Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. 

A kata napjainkra „torzszülötté” vált, az e szerint adózók között arányaiban egyharmaduk lehet, akik nem teljesítik a kialakításának eredeti célját, azaz nem a lakossági szolgáltatók körébe tartoznak, amilyen például a fodrász, a fényképész, a személyszállítási vállalkozó. Ráadásul elterjedtté vált, hogy a katát a cégek az egymás közötti adóoptimalizálásra használják. A kamara pontosan nem tudja megítélni, de mostanra 100 milliárdos nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a be nem fizetett adó és járulékok miatt. 

Érzékelik azt is, hogy a katán keresztül rendkívül magas a bújtatott foglalkoztatás aránya, de élesen merül föl a kérdés, hogy ebben a formában a munkavállaló nyugdíjképessége is radikálisan csökkent. A katában befizetett nyugdíjjárulék nemcsak a vállalkozó számára jelent korlátozott nyugdíjszerzési időt, hanem kevesebb jut a foglalkoztatási járulékokra alapozó nyugdíjalapba is. A nyugdíjkasszából hiányzó összeget pedig a költségvetésnek kell kiegészítenie évről évre. 

Indokolt 

A kata felülvizsgálata ezért mindenképpen indokolt, ezt szorgalmazták a megye vállalkozói is, akiknek a véleményét kikérte a témában a testület. Bihall Tamástól megtudtuk: egyhangúlag erősítették meg, hogy a katához kötődő adó- és járulékfizetés elkerülését, az „adóoptimalizálást” és a rejtett foglalkoztatást ki kell vezetni a rendszerből. A kisvállalkozások egyszerű és kedvező adózási formájának megőrzését ugyanakkor fenntartandónak tartják, arra viszont nehéz választ adni, hogy milyen vállalkozói csoportokra kellene fókuszálnia a megreformált változatának – mondta a megyei kamara elnöke. 

Az adóhatóságnak eddig is módjában volt akár célzottan vizsgálni a katás adózói kört, hiszen minden katásnak bevallást kell benyújtania február 28-ig, amelyben az 1 millió forint fölötti bevételeket tételesen fel kellett sorolni. Az ellenőrzésnek ez a lehetősége a kötelező online számlaadat-szolgáltatás tavalyi bevezetése óta naprakész információvá vált, így foglalkoztatási szempontból is feltűnhet, ha a katás vállalkozó a bevételének jelentős részét vagy akár az egészet egy kifizetőtől kapja – fogalmazta meg Homor József okleveles adószakértő. A katások majdani nyugdíjára tekintettel is szükség van a reformra, de ezt az éveken át sikeres adózási lehetőséget nem lenne szerencsés felszámolni. Tovább kellene fejleszteni, abból kiindulva, hogy a katások nem adócsalók – szögezte le. Jelentős számban vannak köztük egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások, amelyek a megélhetésüket a saját kezükbe vették, és nem az állami segélyrendszerből kívánnak megélni, hanem próbálnak tenni a saját megélhetésük és fennmaradásuk érdekében. 

A kata megőrzésére megoldás lehet, hogy növelik az ellenőrzésük hatékonyságát, de az is, hogy bizonyos tevékenységeket a jövőben kizárnak ebből a körből. Az adóhatóság támpontot tudna adni akár ahhoz is, vélte az adószakértő, hogy melyek azok a területek, foglalkozási körök, ahol jellemzően vélelmezhető visszaélések tapasztalhatók.

(A borítóképen: A lakossági szolgáltatók, mint például a fodrászok szívesen használják a katát (illusztráció) | Fotó: shutterstock)