Sok fejfájás megelőzhető mediálással

Bár a filmekben és a való életben is nagyon jól hangzik a „majd a bíróságon találkozunk” kezdetű mondat, valójában a polgári peres eljárás cseppet sem sétagalopp, évek telhetnek el a jogerős határozatig, mindkét félnek sok pénzébe kerülhet, és a végén egyikük menthetetlenül vesztesnek érzi magát. Pedig a konfliktusok megoldására kéznél van a jog által is elfogadott, sőt támogatott megoldás, a mediációs eljárás.

Közvetít a felek között

A mediáció konfliktuskezelési módszer, az alternatív vitarendezés formája, melynek lényege: a felek közötti konfliktus feloldásában segít a mediátor, közvetít a felek között, magyarázza dr. Mecsei Nóra ügyvéd, mediátor.

– A folyamatnak kötött és szigorú szabályai nincsenek, de bizonyos keretek közé kell szorítani, hogy eredményes és hatékony legyen. Bármilyen szituációra, konfliktusra alkalmazható, házastársak, szomszédok, családtagok, ismerősök, üzletfelek között, oktatási intézményekben, tulajdonképpen az életünk minden területén. Azért fantasztikus dolog, mert a folyamat végére sikerül úgy megbeszélni a problémát, hogy nemcsak az adott konfliktust oldják meg a felek és találnak minden érintett számára megfelelő megoldást, hanem a jövőre nézve is javul a kapcsolatuk. Amikor idáig eljutnak, ezután már a jövőben bármi másban – akár már harmadik személy segítsége nélkül is – könnyebben meg tudják oldani a vitás dolgaikat. Úgy szoktuk mondani: a mediáció a jövőbe mutat – avat be.

A bírósági eljárásnak van alperese és felperese, és a köznyelv szerint van, aki megnyeri és van, aki elveszíti a pert. A mediációs folyamat végére mind a két fél számára elfogadható megoldás születik, így egyikük sem érzi magát vesztesnek, nincs „keserű száj­íz” az ügy után, ami hosszú távon is kihatna a kapcsolatra.

– A bírósági folyamattal szemben egyik előnye a mediációnak, hogy egy perben valaki szükségszerűen pervesztes, mely a felek közötti viszony javulását a legritkább esetben segíti elő, sőt viszonyuk tovább mérgesedhet. A mediáció esetében fontos kiemelni: a mediátor nem döntést hoz, mint a bíró, hanem segíti a feleket a folyamat során eljutni odáig, hogy saját maguk belássák, ki miben hibázott, megértsék és átérezzék a másik fél helyzetét, rájöjjenek arra, hogy miért nem tudtak egymással megfelelően kommunikálni. Azt a megoldást pedig, ami innen már a kapcsolatuk javulásához és a konfliktus feloldásához vezet, együtt fogják kitalálni. A mediátor azt azonban nem mondhatja meg, hogy ez a megoldás jó vagy nem jó, véleményt egyáltalán nem formálhat ezzel kapcsolatban, csupán hozzásegítheti a feleket a mindkét fél számára megfelelő, konszenzuson alapuló megállapodás létrejöttéhez. Ha logikusan végiggondoljuk, ez azért egy működőképes dolog, mert a felek a megoldást egy hosszú folyamat eredményeként együtt találták ki, mindkét fél számára elfogadható, és mivel a saját vállalásukon alapul, mindenki tudja és akarja is tartani magát hozzá – tudjuk meg a mediátortól.

Emberi szükséglet a tisztelet

Hozzáteszi: a tisztelet, a megbecsülés, a másik általi elismerés alapvető emberi szükséglet, és sokszor a vitás felek azt érzik, hogy nem kapják ezt meg a másiktól. A mediációs folyamat során irányított kérdésekkel ezek az alapvető emberi szükségletek a felszínre tudnak kerülni. Ha a felek már fel tudják tárni ezeket az érzelmeiket, onnantól elkezdenek kommunikálni egymással, rájönnek, hogy fogalmuk sem volt arról, a másik mit és hogyan élt meg, bele tudják már magukat képzelni a másik fél helyzetébe, és rádöbbennek, hogy nekik is rosszul esett volna. Ezek után már egészen más stílusban tudnak egymással beszélni, és vissza tudják vezetni azt, hogy tulajdonképpen honnan indult ki a konfliktus. Ilyen érzelmi alapokon is nyugvó beszélgetésre egy bírósági tárgyaláson nincs lehetőség, ott a konkrét jogvitát beszélik csupán át.

A dolog önkéntes alapú, és természetesen díja is van, ennek ellenére így is olcsóbb lehet, mint a per, amelynek számtalan költsége van. Egy mediációs ülés maximum három óra időtartamú lehet, és két-három ülés alkalmával – de sok esetben akár egyetlen alkalommal is – mindenki számára megnyugtató eredményt lehet elérni.

A bíróságok az új polgári törvény alapján egyre több esetben utalják az ügyeket mediációra, ami a bíróságokon működő mediátor elé kerül.

Dr. Mecsei Nóra szerint ennek annyi lehet a hátránya, hogy továbbra is a bíróság falai között marad az eljárás, és talán nem tárják fel olyan mélyen a lelki, érzelmi oldalát a dolgoknak, mint egy, a „bíróságtól független” mediátor.

Azonban ha már folyamatban van egy per, és menet közben jönnek rá a felek, hogy más megoldáshoz kellene nyúlni, akkor is van lehetőség a mediálásra, hiszen a jogalkotó segíti ezt a lehetőséget – ilyenkor felfüggesztik az eljárást, és jöhet a mediáció.

Megkímél a hercehurcától

Az ügyvédnő arra is felhívta a figyelmet, hogy például egy válás esetén érdemes lehet úgy intézni az ügyet, hogy egy mediációs folyamat során minden részletet letisztáznak a felek, és aztán ezzel mehetnek a bíróságra, ami egyszerűsíti, gyorsítja a válás folyamatát és megkíméli a feleket a jogi hercehurcától.

– Ha elterjedtebb lenne ez az eljárás, akkor nagyon sok vitás ügy oldódna meg könnyebben, gyorsabban, és az emberek közötti kommunikáció is nagymértékben javulhatna – véli dr. Mecsei Nóra.