Meg kell előzni az áldozattá válást

Az áldozatvédelem területén nyújtott kiemelkedő munkájáért kapott elismerést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársa a közelmúltban. Az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság által alapított Victima Protector díjat azok a szakemberek kapják, akik az áldozatsegítés területén kimagasló teljesítményt nyújtottak. A díjazottak közt volt Jenei Károly r. alezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs és Megelőzési Osztály helyettes vezetője, áldozatvédelmi referense is. Jenei Károly az áldozatvédelem mellett az ifjúságvédelem területén is oroszlánrészt vállal a főkapitányság munkájában. 

 

Hogyan került a rendőri pályára? 

A civil foglalkozásom pedagógus, és 1992-ben kerültem a rendőrségre. A Miskolci Rendőrkapitányságon kezdtem dolgozni a vizsgálati osztályon, az élet- és ifjúságvédelmi alosztályon vizsgálóként. Majd öt évvel később kerültem a főkapitányságra a bűnmegelőzési osztályra, szintén ifjúságvédelmi szakterületre. 1998-ban történt meg aztán, hogy állami szintre emelték az áldozatvédelmet, a Belügyminisztériumban is létrejött egy áldozatvédelmi iroda és 1999-ben a rendőrségen belül is kijelölésre kerültek áldozatvédelmi referensek, ez a főkapitányságon én lettem. Innen indult a bűnmegelőzési szakterületen az áldozatvédelmi tevékenység. 

 

Tehát két vonalat is képvisel a főkapitányságon, az ifjúság- és az áldozatvédelem területét. 

Ez a fő irány, igen. Az ifjúságvédelmen belül még ki kell emelni a drogprevenciót, ami fontos terület. Az áldozatvédelem kapcsán pedig például a hozzátartozók közötti erőszak és az emberkereskedelem. 

 

Amióta ifjúságvédelemmel foglalkozik, mennyit változott a bűncselekmények típusa, amikbe a fiatalok akár áldozatként, akár elkövetőként belekeverednek? 

Amíg nem jelent meg minden háztartásban az internet, nem került a gyerekek kezébe okostelefon, nem jöttek létre az internetes közösségi felületek, addig valamivel kevesebb problémával találkoztunk. A fiatalok is mindenféle dologba belekeverednek, ugyanazok a bűncselekménytípusok megjelennek az ő körükben is, mint a felnőtteknél, csak ők életkoruknál fogva felelőtlenebbek. Az internetes eszközök megjelenésével mindenki fotózik, videózik, chatel, közösségi platformokat használ, itt pedig nehéz kontrollálni, hogy ki, mit tesz fel a világhálóra, és milyen szándékkal teszi közzé. Tehát egyre inkább előtérbe kerül az online biztonság a fiatalok körében is. Említeni kell a szekálást, amely nagyon könnyen fordulhat bűncselekménybe. 

 

Milyen eszközei vannak a rendőrségnek a prevencióban? 

Nem ismerik fel a fiatalok olyan könnyen, hogy amibe belekeverednek, az már bűncselekmény, és nem csak egy diákcsíny. Ezért is fontos, hogy itt a rendőrségen az ifjúságvédelem területén igyekezzünk minél nagyobb hangsúlyt fektetni a tájékoztatásra, a prevencióra. Iskolai rendezvények, osztályfőnöki órák, civil programok keretében megpróbáljuk hozzájuk az információkat eljuttatni. Ennek a célja az, hogy ne váljanak elkövetővé, ahogy az is, hogy miként lehet elkerülni, megelőzni, hogy áldozatok legyenek. Igyekszünk játékok formájában, kisfilmekkel, beszélgetésekkel, interaktív módon megközelíteni őket, és abba az irányba terelni, hogy ezeket a tanácsokat megfogadják. Illetve van egy úgynevezett kortársképzés, amikor a megcélzott korosztály tagjait vonjuk be egyfajta képzésbe, felvilágosításba, hogy aztán a saját közegükben adják tovább a megszerzett információt. Hiszen tőlük jobban elfogadják ezeket, mint mondjuk egy rendőrtől. 

 

Nem könnyű követni, hogy a fiataloknál éppen mi a menő, milyen felületet használnak, így mibe keveredhetnek bele. Hogyan tudják ezt a rendőrségen figyelni, nyomon követni? 

Nagyon oda kell figyelni. A közösségi felületeken történő beszélgetéseket, a nyelvezetet – mit mivel jelelnek le – nem könnyű követni. A saját tizen-, huszonéves gyermekeinktől is gyakran kérünk segítséget. Tájékozottnak kell lenni, hogyan mozognak a virtuális térben, mit és hogyan csinálnak, hiszen csak így lehet megfelelő bűnmegelőzési intézkedéseket hozni. 
 

Az idősebb korosztályoktól gyakran elhangzik a „bezzeg a mi időnkben” kezdetű mondat, hogy ők nem csináltak ilyesmit, nem keveredtek ilyen dolgokba. Valóban kevésbé tudatosak és könnyebben kerülnek bajba a mai fiatalok, vagy ez egyébként nincs így? 

Talán csak annyiban van így, hogy mondjuk húsz évvel ezelőtt még nem játszott szerepet az internet, nem voltak okostelefonok, közösségi platformok. Félreértés ne essen, ez mind jó dolog, csak vannak olyan árnyoldalai, amelyeket a fiatalok nehezebben ismernek fel, nincsenek velük tisztában, vagy nem akarnak velük foglalkozni. Sajnos kicsit magányosabbá is válnak azzal, hogy hazamennek és a telefon, tablet, számítógép előtt töltik az időt, sokszor a szülőkkel is kevesebb időt töltenek, így eltávolodnak, mert a világhálón élik a mindennapjaikat. 

 

Miből áll az áldozatvédelmi tevékenység a főkapitányságon, mi a referens feladata? 

Ezeket a feladatokat számos törvény, norma szabályozza. Ha megjelenik egy feljelentő a kapitányságon, vagy helyszínen találkoznak a kollégák egy sértettel vagy hozzátartozókkal, akkor vannak kötelezettségeink, amiket meg kell tenni. Az egyik ilyen, hogy jegyzőkönyvbe rögzítve tájékoztatjuk a sértettet arról, hogy van lehetősége segítséget kérni, igazolást állítunk ki a kérelmére, hogy vele szemben bűncselekmény történt. Az állami áldozatsegítés a kormányhivatalokhoz van jelenleg kapcsolva, és az állampolgár ezekkel az igazolásokkal tud oda fordulni segítségért. A másik része a feladatnak, hogy tájékoztassuk őket arról, milyen más lehetőségeik vannak. A megyeszékhelyen működik például a Miskolci Áldozatsegítő Központ, vagy hogy milyen civil szervezetekhez lehet fordulni segítségért. A Miskolci Áldozatsegítő Központnak van a Miskolci Rend­őrkapitányságon kihelyezett ügyfélszolgálata, így akár azonnal oda is tudják irányítani az áldozatokat az ottani kollégák. Ott pedig azonnal, helyben tájékoztatást kaphatnak arról, hogy milyen segítségben részesülhetnek. Az áldozatvédelmi referensi feladatra természetesen olyan kollégákat jelöltek ki minden rendőrkapitányságon, akik megfelelő empátiával, együttérző képességgel rendelkeznek, hogy a hivatalos eljárás mellett a segítő szándék is ott legyen. 

 

Mennyire veszik igénybe az áldozatok a segítséget? 

Jellemzően függ attól, hogy milyen jellegű a sérelem. Az áldozatsegítés során egyrészt az ügyintézésben, a lelki sérülések feldolgozásában, de anyagilag is támogatást kap az állampolgár. Ha egy néhány ezer forintos lopási kárról van szó, akkor nem feltétlenül élnek a lehetőséggel és vágnak bele az ügyintézésbe. De amikor komolyabb bűncselekményről, sérelemről, sérülésről van szó, vagy az anyagi kár a megélhetést veszélyezteti, ott könnyebben kérik a segítséget, és mi is igyekszünk megfelelő felvilágosítást adni részükre. 

 

Mit érzett, amikor megtudta, hogy a bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából egy ilyen díjban részesült? 

Ez frissen alapított díj, amire javasolják az elismerésben részesülőket. Nagyon örültem neki. Büszke vagyok rá, hogy megkaphattam, a munkám elismerése, hogy jó irányba csinálom a dolgom, megfelelő empátiával végzem a tevékenységet. Külön öröm, hogy első alkalommal adták át, ami még inkább értékessé teszi és jelzi, hogy a kollégáim is elismerik a munkámat. 
 

(A borítóképen: Jenei Károly a Victima Protector díjjal)