2007.12.11. 08:16
Négy pályázó három helyre
<p>Miskolc - Csütörtöki (zárt) ülésén dönt a miskolci közgyűlés három közművelődési intézmény vezetői posztjáról: a színidirektoréról, a Miskolci Galéria és az Ady művelődési ház igazgatójának személyéről.  <A href="http://www.boon.hu/hirek/im:boon:newspaper-emtippek/cikk/miskolci-kozgyulesi-ules---2007-december-13-an/cn/boon-news-em_01-20071208-041454"><IMG height="13" src="http://www.boon.hu/bilder/icons/download.png" width="13" border="0" /><B>A decemberi közgyűlési ülés előterjesztései </B></A></p>
A galéria igazgatója Dobrik István, és az Adyé, Kovácsné Ládi Katalin nyugdíjba megy, ezért kell gondoskodnia a városnak az utódról. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatójának, Halasi Imrének pedig szerződésben rögzített ciklusa jár le most.
Egyetlen pályázat
A színház vezetőjének posztjára egyetlen pályázat érkezett, a régi igazgatóé. Hogy más nem nyújtott be pályázatot, arról korábban maga Halasi Imre így nyilatkozott lapunknak: – Oda tódulnak a jelentkezők, ahol bizonytalanná válik a vezetés jövője. Ha vélhető, hogy maradni szeretne az igazgató, ott nemigen próbálkoznak. Példaként magamat említhetem. 6 évvel ezelôtt eszembe sem jutott, hogy Hegyi Árpád Jutocsa helyére aspiráljak, ha viszont akkor bejelenti, hogy elmegy, talán már abban az idôben is pályáztam volna. A Miskolci Galéria igazgatói posztjára is egyetlen pályázat érkezett: Bán András személyében, aki művészettörténész, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia tanszékének docense. Róla mondják, utódlásáról maga a leköszönő igazgató gondoskodott megfelelő szinten.
Még két nap
Az Ady művelődési ház vezetésére három pályázatot nyújtottak be, ebből kettőt fogadott el a közgyűlés szakbizottsága és a szakértő testület. Az egyiket Kolostori Gábor, a másikat Táboros Sándor jegyzi, mindketten közművelődési szakemberek.
A döntés jelenlegi fázisáról keveset tudni. A közgyűlési ülésig, a döntésig még két nap van, a döntnökök nem szívesen nyilatkoznak. Nem beszélt a kulturális bizottság döntéséről Horváth Ottóné bizottsági elnök, és a szakértő bizottság vezetője, (az Adys pályázatok kapcsán) Sajó Attila sem, ő egyébként annyit megjegyzett, a véleményezésnél szakmai szempontok játszottak szerepet. De nekik csak véleményezési joguk van, a döntés a testületé. Az Adyban dolgozók nevében dr. Sikter Péter, a közművelődési szakmai stáb vezetője úgy fogalmaz: ők bármelyik jelölttel képesek együtt dolgozni.
A bizottsági tag a pályázatokról |
Borkúti Lászlót, a kulturális bizottság külső tagját kérdeztük. Ő maga mindegyik dolgozatot olvasta. Az Adys pályázatok kapcsán elmondta, mindkettő jó koncepciót dolgozott ki az intézmény vezetésére, mindkettőt elfogadta a bizottság. Bán András pályázatát rendkívül jónak tartja. Bár nem a városhoz köthető személyiség, de folyamatosan jelen van a galéria életében: tanácsadóként, kiállítások rendezőjeként, a Szépmesterségek Alapítvány tagjaként, egyetemi oktató jelene is jó előtörténetnek számít. „Ilyen komoly beosztásra nem lehet múlt nélkül pályázni”, magyarázta, mi lehet az oka, hogy nem száll vele ringbe a posztért senki. |
Jelöltek, pályázatok...
Halasi Imre maga ajánlotta fel, hogy rendelkezésünkre bocsátja pályázatát, melyben többek között azt is megfogalmazza, hogy tánctagozat létrehozását tervezi. Szeretne ugyanazokkal a vendéművészekkel együtt dolgozni, akikkel korábban is dolgozott. Mivel működése alatt a leglátogatottabb vidéki színház lett a miskolci, ez mindenképpen kötelezi. Négy év – azóta ő a miskolci szinház igazgatója – arra volt elég, jegyezte meg nekünk, hogy megalapozza a teátrum jövőjét. A most következő ciklusban a megkezdett munkát folytatná.
Bán András nem kívánt az ülésig nyilatkozni. Szerinte most a döntési folyamat zajlik, amelyben csak a szakértőknek van módja a mérlegelésre, elfogadják-e a pályázatot vagy sem.
Táboros Sándor és Kolostori Gábor ismertette programját.
Kolostori Gábor |
Kolostori Gábor (művelődésszervező, a megyei pedagógiai intézet közművelődési intézményegység vezetője) két súlypontos tevékenységre utal pályázatában: az idegenforgalomra és a közművelődésre. Az elsőben a fejlesztés iránya a desztináció menedzsment – ez a módszer országos szinten is újdonság –, középpontjában a szolgáltatók összefogása áll. Eredményeképpen a minőségileg jobb szolgáltatás több turistát vonzhat. A közművelődés terén a helyi értékek megerősítését tűzi ki célul. Ennek eszköze a közösségfejlesztés, melyet alapos kutatómunka, értékfeltárás előz meg. A tartalmi részeken túl a formai részekkel is foglalkozik a pályázat. A minőségbiztosítás bevezetésével, a pályázatokon való résztvétel fontosságával. |
Táboros Sándor |
Táboros Sándor (történelem- népművelés szakos tanár, jelenleg kulturális menedzser a Művészetek Házában, előtte a Diósgyőri Rádiót szerkesztette) szintén két részre osztotta tanulmányát. Elsőként az alapfeladatok ellátását taglalja: nem csak teret adni a kisközösségeknek, hanem katalizátorként elősegíteni működésüket, fejlődésüket, kapcsolataik bővülését. Szeretné a fiatalabb korosztályokat is a házba csábítani. Pályázata másik részének fő gondolata a turisztikai célú látogatottság növelése gondosan megválasztott célcsoportokra bontott belföldi és külföldi marketing eszközök alkalmazásával, valamint turisztikai klaszter létrehozásával. Ezen felül vár kulturális célú látogatottságát növelné az új programokkal, a korábbi rendezvények országos méretűvé növelésével. Az anyagi hátteret többek között pályázatokból, a megnövekedett jegybevételből teremtené meg. |