Ferenczi Sándor útján jártunk Miskolcon

(Három kontinensről negyven előadó érkezett a városba, hogy két nap alatt beszámoljanak Ferenczi-kutatásaik eredményeiről, s hogy ellátogassanak a nagy előd szülővárosába.) Csütörtökön néhány érdeklődő számára – a vendégek nagy része csak később érkezett Budapestről – megmutatták azokat az emlékhelyeket, amelyek Ferenczihez köthetők Miskolcon. Mi is csatlakoztunk. Idegenvezetőnk Kapusi Krisztián történész-levéltáros volt, a menetben volt több magyar és egy olasz vendég. Az olasz férfi, Gianni Guasto az olasz Ferenczy társaság titkára, mint kiderült, nagy rajongója a hajdani pszichiáternek.

A Hősök teréről, a zsinagógától indultunk. Ferenczyék zsidó származásúak voltak, de később az orvos áttért a református hitre. Átsétáltunk a színészmúzeumba, itt megnéztük azt a kovácsoltvas kaput, amely a család házát díszítette. A ház már nincs meg (ma drogéria áll a helyén), de átnézve a másik oldalra (mint ahogy Kapusi Krisztián felhívta rá a figyelmet) azokat a házakat láthatjuk, amelyeket az 1873-ban született orvos is látott gyerekként. Azon az útvonalon mentünk tovább, amerre ő haladt nap mint nap iskolába: abba az épületbe járt, amely ma a Herman Ottó Múzeum. Felmentünk az avasi zsidó temetőbe is, ott a szülei nyugszanak.

– Jó tudni, hogy erre maga Ferenczi is járt – mondta útitársunk Valachi Anna irodalomtörténész, aki szombaton arról tart előadást, hogy hogyan szerepelt Ferenczy a korabeli sajtóban és a magyar irodalomban. A séta után az orvos nevét viselő egészségügyi szakközépiskolában fejeztük be utunk: a konferencia szervezői, résztvevői koszorúzták meg Ferenczy Sándor domborművét. A program a megnyitóval a Művészetek Házában folytatódott, szombat délután ér véget.