2009.03.10. 07:50
Nézőpont: Készpénz
<p>Tudtuk, akkorra már csaknem dupláját<br /> pengetjük ki a vásárláskori<br /> árnak, az autó értéke pedig<br /> igencsak bizonytalan, de kockázat nélkül<br /> nincs üzlet. <STRONG>Pap Gyula jegyzete.</STRONG></p>
Tanulságos lecke ez mindanyiunknak akik
úgy gondoltuk, hogy megérdemlünk
végre egy vadonatúj autót
és azt a nem is csillagászati, de
azért készpénzben jelentős
összeget inkább apránként a
távoli ködbe vesző 10 év alatt
egyenlítjük ki.
Tudtuk, akkorra már csaknem
dupláját pengetjük ki a
vásárláskori árnak, az
autó értéke pedig
igencsak bizonytalan, de kockázat
nélkül nincs üzlet.
Működött is a dolog eleinte, ám a
betörő válságcunami
többek között elsodorta az
ábrándjainkat is. A
másfélszeresére ugrott
törlesztőrészlet láttán
a vérnyomásunk hasonló
arányban növekedett és talán
mostanában eszmélünk a
sokkból, hogy felkeressük – a
mára még készségesebb
– pénzintézetünk
aktuális ügyintézőjét
és próbáljunk megállapodni
a számunkra elviselhetőbb, nekik pedig a
megtérülés legalább
minimális esélyével
kecsegtető konstrukcióról.
Az újabb és újabb
hullámverések
megváltoztatják az eladói
szokásokat, soha nem látott
akciók, kedvező feltételhalmazok
csábítják
autóvásárlásra
azokat, akiknek ez a kósza ötlet
akár egy pillanatra is megfordul a
fejükben. Megváltozott a
vásárlói attitüd is,
inkább a készpénzes
vásárlás dívik, a
süllyedni látszó nemzeti valuta
még azokat is elriasztja, akik
legszívesebben a kiflit is részletre
vennék a népboltban. Az eladási
szakemberek pedig érvelnek, hogy ha valamikor,
akkor most igazán érdemes hitelt
igénybe venni.
Lehet benne valami, de azért ezt ne
vegyék készpénznek ...
- Pap Gyula -