Szerencsi szalmaerőmű: máskor, vagy máshol?

A Kulturális

Örökségvédelmi Hivatal

február első napjaiban (lásd ÉM

2009. február 3., 1. oldal) hozta

nyilvánosságra egy általa az

Öko Zrt.-vel elkészíttetett

„A tokaji történelmi borvidék

kultúrtáj

világörökségi helyszín

komplex, világörökségi

szempontú hatástanulmánya,

különös tekintettel a szerencsi

biomassza-erőmű

létesítésére”

címet viselő anyagot, amely alapján nem

javasolja a tervezett méretű,

kapacitású szalmaerőmű

megépítését

Szerencsen. Sikerült hozzájutnunk a

tanulmány teljes szövegéhez, így

az érvrendszert részletesebben

tárhatjuk az olvasók elé.

Világörökségen

kívül

„A szerencsi szalmatüzelésű

erőmű megvalósítása

jelentős energiatermelési

előnyökkel járhat, de

kockázatot jelent a Tokaj

történelmi borvidék

kultúrtáj

világörökségi

értékeire – olvasható a

közel 100 oldalas tanulmány

megvalósíthatósági

feltételeket és ajánlásokat

megfogalmazó fejezetében. A

hatástanulmány ezért

vizsgálta az erőmű

megvalósításának

lehetséges következményeit.”

A tanulmánykészítők

egyik fontos megállapítása, hogy a

helyszín kiválasztását

felül kell vizsgálni. „A

területválasztásnál a

világörökségi helyszín

kiemelkedő egyetemes értékei

fenntartásának és

kiteljesedésének kell

meghatározónak lenniük, ezért

az erőmű elhelyezése a

világörökségi

területen kívül indokolt.” A

tanulmány szerint a régióban, a

világörökségi

területen kívül is

rendelkezésre állnak megfelelő

helyszínek, bár konkrétumokat nem

említenek.

Ha mégis

épül...

Amennyiben mégis Szerencsen

épülne meg a

szalmaerőmű, akkor csak bizonyos

feltételek teljesülésével

képzelhető el a beruházás. A

szakemberek aggálya, hogy az

erőmű tüzelőanyaggal

való ellátása jelentős

termőterületet igényel, ám a

helyben termesztés károsan

eltorzítaná a térség

művelési arányait. Távolabbi

termelés, termesztés esetén a

szalma szállítása jelenthet

problémát. Az ajánlás

szerint a leginkább

környezetkímélőbb módot,

a vasúti szállítást kell

használni. Ennek infrastruktúrális

feltételi adottak lehetnek. A vasúti

szállításhoz

kapcsolódó közúti

szállítást a lehető

legminimálisabb mértékűre

kell csökkenteni és csak a

terműterületről a legközelebbi

vasúti gyűjtőpontig

történjen. A

szállítási útvonalak

kerüljék el a

világörökségi

területeket és délről, valamint

nyugatról közelítsék meg a

szalmaerőművet. (Ez azért is

indokolt, mert a közúti

teherszállítás amúgy is

elviselhetetlenségig terheli a

térség településeit).

ajánlások

– A szalmaerőmű

megfelelő tájba

illesztése alapvető

követelmény. A

kialakítás igazodjon a

környezet adottságaihoz.

– Tüzelőanyagként az

energiafű felhasználása

kerülendő, tekintettel arra, hogy

annak több ponton még

tisztázatlan az

ökológiai hatása.

– Más

mezőgazdasági

melléktermék

égetése csak külön

hatásvizsgálat nyomán

történhet.

megvalósítás?

A cikkben is jelzett szigorú

feltételek

teljesítésével is csak

ütemezetten javasolják az

erőmű

megépítését. Az

első ütemben csak az egyik

erőművi blokknak kellene

megépülnie és

működésének

hatásait legalább öt

éven át

vizsgálná a

beruházó, valamint a

világörökségi

helyszín kezelésében

érintett civil szervezetek. Az

így nyert tapasztalatok

nyomán lehetne dönteni az

erőmű második

ütemének

megvalósításáról.

Kapcsolódó cikkek:

• Szalmaerőmű: lenni, vagy nem

lenni...

világörökségből

helyett

világökörség

"Hozzák előrébb a

beruházást!" 

világörökség

Szerencsen