Hazaköltözhet majd a két Bartók Béla

Késik a miskolci Zenepalota

felújítása. A

drágulások miatt nehezedtek az

úgynevezett PPP konstrukcióban

(lásd keretes írásunkat)

épült létesítmények

üzemeltetési körülményei.

Két fontos ügy a Miskolci Egyetem

háza tájáról. Dr.

Mang Bélát, a Miskolci

Egyetem fejlesztési

rektorhelyettesét, az Országos

Felsőoktatási és Tudományos

Tanács elnökét kérdeztük

ezekről.

Akkor megfelelt

Dr. Mang Béla elmondta: A

miskolci Zenepalota egy ingatlancsere

keretében került az egyetem

kezelésébe. A város adta át

az épülő uszoda

területéért. Az egyetem 2004-ben

meghirdette az épület bővített

konstrukciójú

felújítását, ennek

része volt a szomszédos telken

megépítendő hangversenyterem. Voltak

jelentkezők a tenderre, ám

végül azért lett

eredménytelen a pályázat, mert

közben műemlékjellegűvé

nyilvánították az

épületet, ami jelentősen

megdrágította (volna) a

felújítást.

Az új, 2006-os kiírásban

már nem a bővített

felújítással számoltak, a

tenderre két érvényes

pályázat érkezett. A

Hunép-Imola Konzorcium nyerte el a

kivitelezés jogát. A munka 2008 augusztus

1-jén kezdődött volna, a

szerződéstervezetet beadták a

minisztériumba. Néhány

hónap múlva a KSH – amelynek kell a

hozzájárulása – azzal

utasította el, hogy egy készülő

uniós irányelv szabályainak nem

felel meg. (Az akkor érvényben

levőnek megfelelt, a Miniszterelnöki Hivatal

támogatta volna a

felújítást.)

Egy év

csúszás

Megtudtuk dr. Mang

Bélától, hogy

legutóbb pár napja konzultált a

KSH-val, és egy új kockázati elem

beiktatásával áthidalható

az a probléma, amit a

jogszabályváltozás okozott. A

mintegy egymilliárd forintos

felújítás a rektorhelyettes

szerint a nyár végén indulhat

– tehát egy év a

csúszás –, és egy év

alatt befejeződhet. Visszaköltözhet az

egyetem Bartók Béla

Zeneművészeti Intézete

és a Bartók Béla

Zeneművészeti

Szakközépiskola. Az éves

bérleti díja 165 millió forint

lesz, a szerződés 20 évre

szól. Addig az építő, egyben

beruházó tulajdona az épület,

amelyben helyet kap a zeneművészeti

szakközépiskola. A bérleti

díj megoszlása: a Miskolci

Egyetem mintegy 50 milliót fizet

évente, a szakközépiskola (azaz a

fenntartó város) 30-35-öt, a

többit pedig az állam.

Mi a helyzet az ugyancsak

magántőkéből

felújított kollégiumokkal

és a volt E/7-essel, ami irodaház?

– kérdeztük. Dr. Mang

Béla elmondta: ez évben ezek

össz bérleti díja 865 millió

forint, ami jelentős terhet ró az

egyetemre. A bérleti díj

felét az állam fizeti, sőt, tavaly

„némi kiegészítést is

adott”. Bevételt is hoz az E/7-es, aminek

három szintjét bérbeadták.

Elképzelhető-e, hogy egyszercsak az egyetem

nem tudja fizetni valamelyik

bérleményét? – tettük

fel a kérdést. A rektorhelyettes szerint

ha a válság nem mélyül

tovább, ha a hallgatói

létszám nem csökken, és a

finanszírozási kondíciók

nem romlanak, akkor fenntartható a

konstrukció.

SZG

pályázatok

A nyertes egyetemi pályázatok

közül elsőként azt

említi dr. Mang

Béla, amelyben 6,5

milliárd forint jut

infrastruktúrális

fejlesztésekre:

építésre és

műszerre-gépre. A

fejlesztések

eredményeként nő az

egyetem lehetősége a

kutatási-fejlesztési piacon,

ami bevételt jelent. Erre pedig nagy

szükség van a mai időkben.

Egy másik nyertes

pályázat az egyetem

által alapított Uni Flexyst

„díjazza” 1

milliárd forinttal, innovatív

munkák

támogatására. A

hároméves program alatt az

elnyert pénzhez további 1

milliárdot kell hozzátenni,

vállalati

támogatásból.

Dr. Mang Béla

szerint ez az egyetem partnerei

révén sikerülni fog. Az

említetteken kívül

számos más, nyertes és

elbírálás alatt

levő pályázat

révén is gyarapodik a

Miskolci Egyetem, annak

oktatásfejlesztése,

szolgáltatási köre,

lehetősége a

felsőoktatási

„piacon”.

PPP?

A public-private partneship

(rövidítve PPP) angol

kifejezés, magyarul

körülbelül

közösségi-magán

együttműködés

közfeladatoknak a

közszféra és a

magántőke

együttműködésében

történő

ellátását jelenti. A

közszolgáltatások

biztosításának olyan

formáját takarja e fogalom,

amelyben a közfeladathoz

ellátásához

szükséges

létesítmények

és/vagy intézmények,

eszközök

tervezésébe

létrehozásába,

fenntartásába,

finanszírozásába

és üzemeltetésébe

– az állammal

kialakított komplex

együttműködés

keretében – bevonja a

magánszektort.

Kapcsolódó cikkek:

• Zenepalota: PPP

beruházás

Zenepalota

a Bartókot, még egy kis

oboaszó

lesz, PPP-ben

egy önálló

épületért