Matekérettségi: nehéz és szokatlan volt a miskolciak szerint

– Két részből állt a

matematika érettségi, az

első könnyebb volt, azt is mondhatnám,

megtévesztően könnyű – ezt

Baghy Zoltán, a Herman

Ottó Gimnázium végzőse

mesélte kérdésünkre, a

matekvizsgáról kijöve.

Osztálytársai is azon a

véleményen voltak, hogy nem volt

könnyű a

matekérettségi, sok

szöveges feladatot kaptak, és sokkal

inkább a szövegértésüket

kell bizonyítaniuk, mint a

tudásukat.
Baghy Zoltán annak

ellenére, hogy nehéznek találta a

tételsort jelesre számít. Mint

mondta: figyelmetlen volt, lehetett volna jobb is, de

azért az ötös meglesz.

Túl a középszinten

Miért is volt szokatlan a

matekérettségi? – ezt

már Dudás

Imrétől, a Herman Ottó

Gimnázium matematika

tanárától kérdeztük.

„Az első rész a

várakozásnak megfelelően az

elméleti anyaghoz kapcsolódó

egyszerű feladatokat tartlamazott:

például halmazok, kombinatorika, algebrai

műveletek, függvény, sorozat. A

második rész azonban eltért a

várakozástól, a

szövegértés – a

korábbiakhoz viszonyítva – ugyanis

túl nagy szerepet kapott. Azaz nem a

matematika tartalmak, hanem azok

szövegkörnyezete jelenthetett

nehézséget a tanulóknak.”

Hozzátette: ez ugyanis a jó

logikájúaknak kedvez, de nem

díjazza eléggé a szorgalmas

felkészülést.
Dudás Imre kiemelte a

második rész utolsó

feladatát, amely szerinte túlmutat a

középszinten, és az

érettségire rendelkezésre

álló idő nem teszi

lehetővé az ilyen

nehézségű feladatok

megoldását. A véleménye az,

hogy – a korábbi évekhez

viszonyítva – a második

részben kevésbé lesznek

eredményesek a tanulók.