Ha a beruházás csúszik, senki nem repül

Úgy egy évtizeddel ezelőtt

elkészült a Mezőkövesd

és Mezőkeresztes

határában található, a

nyolcvanas évek közepéig a

Varsói Szerződés

ellátó és tartalék

repülőtereként "szolgálatot

teljesítő", azóta viszont egyre

kétségbeejtőbb állapotba

kerülő repülőtér

hasznosítási koncepciója.

Juhász Tibor és

társai, a Klementina Aeroklubbal a

hátuk mögött kidolgoztak egy tervet,

ami a Klementina repülőteret

fokozatosan "helyezte volna vissza a

térképre". Mivel száz

kilométeres körzetben három olyan

repülőtér (a

debreceni, a kassai és a

Ferihegyi) is található, ami

nemzetközi forgalom

lebonyolítására is képes,

Juhász Tiborék nem

akartak velük konkurálni: kezdetben nem

nyilvános le- és

felszállóhelyként

kívánták hasznosítani a

területet, amit a repülős

képzéstől az

ejtőernyős turizmusig mindenre

használni lehetett volna. Akár jelenlegi

állapotában is alkalmas a

Klementina arra, hogy húsz

főnél nem nagyobb gépeket fogadjon,

de a nemzetközi teher- vagy személyforgalom

feltételeinek

teljesítéséhez horribilis

összegre lett volna szükség,

ezért döntöttek Juhász

Tiborék a fokozatos

megvalósítás mellett. Mint a

hasznosítási tervekkel azóta

felhagyott Juhász Tibor

elmondta, elképzeléseik nem

nyerték el a döntéshozók

tetszését, ehelyett egy nagyobb

lélegzetű dologba vágtak bele

– ami viszont mintha nem akarna

megvalósulni.

Történik itt

valami?

Tavaly tavasszal írta alá a

hasznosítási szerződést a

Klementina területében nem sokkal

korábban tulajdonrészt szerzett

három önkormányzat

(Mezőkövesd,

Mezőkeresztes és Miskolc)

és egy ír pénzügyi

háttérrel rendelkező "szakmai

befektető", a Fieldstone Kft.

képviselője. A cég a Jermon

Airports Limited és az Airport GSE

Kft. közös tulajdona, azonban

közvetetten érdekelt benne a

sármelléki reptér

üzemeltetésében tapasztalatot

(keserűeket is) szerzett – azóta

felszámolás alá került

– Cape Clear Aviation Kft. tulajdonosa

is.

A hírek akkor arról szóltak, hogy

a 100 évre a Fieldstone-nak

hasznosításra átadott

repülőtérért 400 ezer

eurót helyez letétbe a cég, az

önkormányzatok azonban nem csak a

bérleti díjból, de

később a bevételekből is

részesülnek majd. A nagyívű

tervek szerint 2009 végén már

teherszállító

repülőgépeknek kellene le- és

felszállniuk a Klementináról,

amelynek infrastruktúráját az

elmúlt másfél év alatt

ehhez a terheléshez igazították

volna. A repülőtéren azonban

az elmúlt másfél év alatt

még egy szeget sem sikerült beverni.

Hogy is

állunk?

Tállai András,

Mezőkövesd polgármestere

cáfolja, hogy semmi sem történt az

elmúlt hónapok alatt.

Hosszútávú

előkészítő tanulmányok

születtek és a terveket

engedélyeztetésre

benyújtották az érintett

hatóságokhoz. Azonban a

hasznosító az erdészeti

hatósággal "jogértelmezési

vitába" bonyolódott: kiderült, hogy

a Klementina területén

található egy nyolcvan hektáros

"erdő", pont azon a helyen, ahol a

hangároknak kellene állniuk. A

polgármester elmondása szerint a

nehézségek már elhárultak

– a csúszás miatt azonban

kénytelenek voltak határidőket

módosítani, az

építési

engedélyeztetéshez szükséges

dokumentumok egy részét újra

benyújtani. Közben elkészültek

a rendezési tervek, környezetvédelmi

hatástanulmány született. Ezen

felül a project

megvalósulásának a

válság sem kedvezett. A

nehézségek ellenére

Tállai András szerint a

beruházó nem állt el

elképzelésétől, és

eredeti formájában, az eredeti

feltételekkel kívánja

megvalósítani azt. Ennek

fényében 2010 második

negyedévében

kívánják beterjeszteni a

kormány elé

engedélyeztetésre a

mezőkövesdi nemzetközi

repülőtér terveit.