Nézőpont: A "piros kabátos törpe"

Az év közben eltörött

tűket összegyűjtik és

december 8-án elviszik egy, a tűk

tiszteletére felállított

szentélybe, imádkozás közben

beledöfködik egy tál tofuba, majd

papírba csomagolva a tengerbe temetik őket.

Ez a Hari Kujo. Hallottunk már a

róla? Ha nem, ne szégyenkezzünk

miatta, hiszen nem ismerhetünk minden

buddhista szokást.

Hasonló megértéssel kellene

fogadunk, hogy a távol-keleti ipari

formatervezők semmit sem tudnak a mi

hagyományainkról – így a

Mikulás-napi

ajándékozásról sem.

Ők vélhetően nem sejtik, hogy

eredetileg a szegényeket

támogató Miklós

püspök előtt tisztelgünk,

amikor meglepjük gyerekeinket az ő neve

napján. Keleten nyilván

úgy hiszik, hogy mi itt egy "piros

kabátos törpe" irányába

megmutatkozó

bálványimádatunknak

hódolunk. Ez lehet a magyarázata, hogy

ezernyi, elképesztőbbnél

elképesztőbb módon

ábrázolják a

Mikulást, olyan helyzeteken is, amiknek

aztán végképp semmi

közük Miklós

püspökhöz. A szemük előtt

egyvalami lebeg, a profit: minél

többféle a

"piros törpe", annál

többet tudnak eladni belőle.

Szóval legyünk megértőek,

és ne kezdjük el fontolgatni, hogy

elárasztjuk a távol-keleti piacokat

mondjuk Gyulai kolbász,

törkölypálinka vagy

Tokaji szamorodni ízű tofuval,

hogy a törött tűiket a

buddhisták

beledöfködhessék valamibe.