Alkotmányellenes a monoki rendelet

Több ponton az Alkotmányba ütközőnek tartja, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a monoki önkormányzat azon rendelkezését, amelyben testület a gyerekek folyamatos iskoláztatásához köti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kifizetését.

Az AB nem foglalkozott a helyi rendelet tartalmával, pusztán azt vette figyelembe, hogy az önkormányzat magasabb jogszabállyal – esetünkben a gyermekvédelmi és gyámügyi törvénnyel – ütköző rendeletet nem hozhat. A gyermekvédelmi törvényben az áll, hogy az önkormányzat kiegészítheti a kedvezményt, a helyhatóságokat viszont nem jogosítja fel arra, hogy további feltételekhez kössék a gyermekvédelmi támogatás kifizetését.

Végül hangsúlyozza az AB-állásfoglalás: „az önkormányzatoknak számos lehetősége van alkotmányos keretek között kezdeményezni a szükségesnek ítélt magasabb szintű jogalkotást, a jogállamiság sérelmét is eredményező törvénysértő rendeletalkotás helyett”.

Újra nekifutnak

Szepessy Zsolt, Monok polgármestere elmondta: az általa képviselt Összefogás párt kezdeményezi az alkotmánymódosítást is, ha az alapszabály az akadálya annak, hogy a helyben hozott, a mindennapi élet racionalitását figyelembe vevő, logikus és igazságos rendeletek születhessenek. A polgármester hozzátette: a megsemmisített rendelet helyett az önkormányzat más szövegezéssel, de újra megalkotja ugyanazt a rendeletet, és ebben a képviselő-testületben sem számít ellenállásra, mert – mint fogalmazott – „a testületben normális emberek ülnek, akik látják a problémát”.

Monok polgármestere kifejtette: a rendelet megalkotására azért volt szükség, mert az iskolai hiányzások már kezelhetetlen méreteket öltöttek, és egy-egy renitens távolmaradó demoralizálta a többieket is – a rossz példájukat mások is átvették.

Az AB azért is döntött a rendelet megsemmisítése mellett, mert az az Alkotmánynak azzal a pontjával is szemben állt, hogy a szülők maguk dönthetnek gyermekeik neveltetéséről. Ezzel kapcsolatban Szepessy Zsolt megjegyezte: a szülők jogait senki sem vitatja, ellenben hangsúlyozni kell a társadalom jogait is. Mindenki az „egyén” jogait hangsúlyozza, holott a közösség jogai a polgármester szerint előbbre valók ennél. Ennek érdekében a monoki önkormányzat nem csak a most megsemmisített rendeletet alkotja újra, hanem tovább folytatja azt a gyakorlatot, hogy a renitens, gyerekei iskoláztatását elhanyagoló szülők ellen kiskorú veszélyeztetése miatt büntető feljelentést tesz – több hasonló ügyben született már jogerős bírósági ítélet is.

Nem fizet az önkormányzat

A polgármester nem tudta pontosan megmondani, a rendelet következtében hány család esett el a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménytől. Megkérdeztük: akik a rendelet miatt nem jutottak hozzá korábban az őket – alkotmányosan megillető – támogatáshoz, most megkaphatják-e az elmaradt pénzüket? Szepessy Zsolt erre a következőképpen reagál: aki nem járatja a gyerekét iskolába, mégis tartja a markát, az bűnöző – az önkormányzat pedig semmiképpen sem fizet bűnözőknek.

Következmények nélkül?

Dr. Paulovics Anita, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi docense érdeklődésünkre elmondta: gyakorlatilag semmilyen módon nem lehet szankcionálni az önkormányzatokat, ha a tudatosan alkotnak az Alkotmánnyal ellentétes rendeletet, viszont akiket e rendeletek hátrányosan érintenek, bírósági úton érvényesíthetik követeléseiket. Korábban a megyei közigazgatási hivatalok felhívták az önkormányzatok figyelmét, ha rendeleteik magasabb rendű jogszabállyal ütköztek, ám a regionális intézményhálózatnak erre már nincs jogosítványa. A docens asszony úgy véli: amennyiben az önkormányzat más szövegezéssel, de ugyanazt a rendeletet alkotja meg, az AB is dönthet úgy, hogy nem vizsgálja újra annak alkotmányosságát, hanem kimondja: ebben az ügyben már született állásfoglalás és kiterjeszti e döntés hatályát a most megfogalmazandó rendeletre is.