ÉM-interjú Fehér Attilával, Felsőzsolca polgármesterével

A július 7-ei lakossági demonstráción kérdéseket tettek fel Felsőzsolca Város Önkormányzatának és Fehér Attila polgármesternek. Az elégedetlen tüntetők – többek között – arra voltak kíváncsiak, milyen elvek alapján osztják a segélyeket az árvízkárosultaknak, tett-e már valamilyen lépést az önkormányzat annak érdekében, hogy megelőzze a jövőbeni hasonló kartasztrófákat és felszólították az önkormányzatot, hogy mondjon le. A polgármestertől a felvetődött problémákra kértünk választ.

- Az árvízkárosultak „tisztességes kárfelmérést” követelenek. Milyen lépések történtek ebben a kérdésben?

Fehér Attila: Azt már tudni lehet, hogy júniusi árvízkár következtében mintegy 198 lakás vált életveszélyessé, dőlt össze vagy omlásveszélyes, és mintegy 1855 lakás szenvedett árvízi károkat kisebb-nagyobb mértékben. Kovács János megyei főjegyző koordinálásával négy tagú munkacsoportokkal kezdődött meg a kárfelmérés, amelyben részt vettek a Mérnöki és Építész Kamara, az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal és a katasztrófavédelem szakemberei. Felsőzsolca Város Polgármesteri Hivatalának a munkacsoportokhoz helyi ismerettel rendelkező szakembert kellett biztosítania. Június 9-től kezdte gyűjteni az építési osztály az általa készített épületkár felvételi adatlapon a városban az árvíz által érintett magántulajdonban lévő ingatlanokban keletkezett károkat. A sérült ingatlanokról a hivatal által felkért statikusok készítettek és jelenleg is folyamatosan készítenek a helyszíni felmérést követően szakértői véleményeket. Június 10-én éjszaka készítette az építési osztály az első jelentést a bejelentett és a katasztrófavédelem által életveszélyesnek minősített lakóépületekről. Összesen több mint ezernyolcszáz ingatlanról szóló bejelentés feldolgozása történt meg.

- Mire számíthatnak azok az emberek, akiknek összedőlt a háza?

Fehér Attila: A kormány a május-június hónapokban kihirdetett veszélyhelyzetek időszakában megsemmisült, vagy helyreállíthatatlanná vált lakóingatlanok fedél nélkül maradt tulajdonosai elemi lakhatási feltételeinek biztosításához központi támogatást nyújt a városnak 1,7 milliárd forint összegben. Ezt már széles körben publikálták. Az önkormányzat ezen központi támogatás felhasználásáról rendkívüli képviselő-testületi ülés keretében rendeletet alkot, amelyben részletesen szabályozza a támogatás igénybevételének feltételeit. A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon történik, így a lakosság annak tartalmát megismerheti, a Zsolcai Hírmondóban közzétesszük, melyet minden háztartáshoz eljuttatunk. Ezt követően az érintett ingatlanok tulajdonosaival a kapcsolatot felvesszük.

- Voltak elégedetlenségek az adományok elosztásánál. A kárt szenvedő felsőzsolcaiak közül sokan szóvá tették, hogy a segélyek kezelése nem a rászorultság és igény szerint folyik.

Fehér Attila: Felsőzsolca Város Képviselő-testülete június 23-án tartott ülésén döntött az adományok elosztásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport feladata koncepció kidolgozása a tárgyi adományok fogadására illetve szétosztására, javaslatok tétele az Egészségügyi és Szociális Bizottságnak a döntéshozatalra, valamint a segélyezés civil részről történő felügyelete. A csoport július 1-jén megtartotta első ülését Csáki István, Farkas Miklós, Franczuz Istvánné, Kálvin Józsefné, Németh Csaba, Orosz Csaba, Siskáné Kállai Zsuzsanna részvételével. A munkacsoport vezetőjének Orosz Csabát választotta. A munkacsoport javaslatot tett az önkormányzat részére egy adományügyi koordinátor megbízására, aki összefogja és napi szinten irányítja az adományozás menetét, együttműködve a Máltai Szeretetszolgálat helyi csapatával, s elvégzi a lakosság tájékoztatását az ügyben. Az önkormányzat ezzel a feladattal Orosz Csabát bízta meg július 6-án.

- A demonstrálók valamiféle civil felügyeletet követeeltek az eddig és ezután érkező adományokra.

Fehér Attila: Az adományok elosztásával foglalkozó munkacsoport tagjai eleve a felsőzsolcai civil szervezetek és az önkormányzat illetékes szerveinek küldöttei lettek. Az önkormányzathoz már beérkezett, illetve érkező adományok regisztrálása, átvétele, nyilvántartása folyamatos. Az adományozó szervezetek, személyek névsorát közzétesszük városunk honlapján. A tartós élelmiszereket, illetve fertőtlenítőszereket az árvíz során a lakosság részére kiosztottuk civil segítők bevonásával. A később érkezett adományokat a csomagolást követően átadtuk az elosztásban közreműködő Magyar Máltai Szeretetszolgálat városunkban jelenlévő szervezetéhez. Több alkalommal segítettek civil önkéntesek, akik takarításban, az adományok csomagolásában vettek részt. Tehát a civil felügyelet biztosított az eddig és ezután érkező adományok tekintetében.

A felsőzsolcaiak arra is kíváncsiak, hogy mit tett az önkormányzat, hogy megelőzze a jövőbeni hasonló katasztrófákat. Mikor történik meg Felsőzsolca hidrológiai felmérése? Van-e a védelmi terv?

Fehér Attila: Megkerestük az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot és kértük, tervezzék meg, hogy a város védelme érdekében hol, milyen magasságú védművek elhelyezése szükséges. Megkértük a megyei védelmi bizottság elnökét, Ódor Ferencet és a miskolci védelmi bizottság elnökét, Káli Sándort, hogy a rendelkezésre álló összes lehetséges eszközzel segítsék a Felsőzsolcát az újabb árhullám elkerülése érdekében és tegyenek javaslatot a katasztrófavédelmi feladatok összehangolására. Kéréssel fordultunk a miskolci polgári védelmi kirendeltség vezetőjéhez, Sárándi István főhadnagyhoz, hogy a központi szerveknél járjon el a védekezéshez szükséges speciális mentőcsoport alkalmazását illetően. Minisztériumi szinten is eljártunk. Illés Zoltán környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi államtitkártól kértünk tájékoztatást, hogy egy újabb árvíz elkerülése érdekében milyen intézkedéseket szándékozik tenni a kormány, illetve a szakminisztérium. Javaslatot tettünk arra, hogy a Sajó, a Kis-Sajó és a Hernád magas vízállásáról célszerű lenne készíttetni egy számítógépes modellezést, hogy a jelenlegi domborzati viszonyok figyelembe vételével, hol és milyen módon lehet hatékonyan védekezni. Kértük az államtitkár segítségét a modellezés elkészíttetésében.

Sokan alkalmatlannak minősítették az önkormányzatot feladata ellárására. A lemondás is szóba került. Lemond-e az önkormányzat vezetése és képviselő-testülete?

Fehér Attila: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. §. (3) bekezdése alapján a képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület önfeloszlása esetén a régi képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester pedig az új polgármester megválasztásáig ellátja a feladatát, gyakorolja a hatáskörét. Az önfeloszlásról csak a képviselő-testület dönthet, ez a hatáskör át nem ruházható. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napját követően. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. 115. § (1) bekezdése szerint az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre, a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása esetén három hónapon belülre kell kitűzni. Nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választások évében április 1-je és az általános választás napja között. Tekintettel arra, hogy ebben az évben – várhatóan októberben – önkormányzati választás lesz, így a képviselő-testület feloszlása nem mondható ki, továbbá időközi választást már nem lehet tartani. Véleményünk szerint a helyreállítás és újjáépítés időszakában fontos az önkormányzat működőképességének fenntartása, ellenkező esetben akadályoztatva van az újjáépítés (a megsemmisült vagy helyreállíthatatlanná vált lakóingatlanok kárenyhítésére kapott központi támogatás felhasználásáról, a támogatás iránt benyújtott kérelmekről a képviselő-testületnek kell dönteni). Amennyiben a képviselő-testület feloszlatja önmagát, a megítélt 1,7 milliárd forint központi támogatás a képviselő-testület döntése nélkül nem osztható el, így az összedőlt, megsemmisült ingatlantulajdonosok fedél nélkül maradnak.

- Szaniszló Bálint -