2010.10.16. 11:58
„Követik” a friss diplomásokat
<p>A közgazdász és a műszaki végzettségű fiatalok keresnek a legjobban, derült ki a kutatásból.</p>
Nyilvánosak a felsőoktatási intézmények által készített diplomás pályakövetési kutatások eredményei. Messzemenő következtetéseket ugyan nem lehet belőlük levonni, hiszen a friss diplomásoknak mindössze a 10-20 százaléka válaszolt a kérdésekre, de talán kezdetnek nem rossz. A Miskolci Egyetem pályakövetési kutatását az intézmény Minőségbiztosítási Irodája végezte, tudtuk meg Marciniák Róberttől az iroda szakreferensétől. A 2007-ben és a 2009-ben végzettek által visszaküldött kérdőívek értékelése mára elkészült. A válaszadási kedv Miskolcon kicsit jobb, mint az országos átlag, itt valamivel 20 százalék fölött van. Akadnak azonban olyan karok, ahol a végzett hallgatók közül nagyon kevesen jeleztek vissza az egyetemnek.
Legtöbben dolgoznak
A meglévő adatokból az derül ki, hogy a 2009-ben végzettek 13 százaléka munkanélküli, de a munka világába még nem lépett ki mindenki, mivel tovább tanul egy másik szakon. A 2007-ben végzetteknek azonban már csak a 3 százaléka nem talált munkát. A válaszadók 64 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, saját vállalkozást viszont csupán 1,2 százalék vezet a tavaly végzettek közül, a 2007-ben diplomázottaknál ez az arány 84 és 2 százalék. A válaszadók többségének a jelenlegi munkahelye egyben az első munkahelye is, ez alól kivételt leginkább a gépészmérnöki, a gazdaságtudományi és a bölcsészettudományi kar volt hallgatói jelentenek.
Havonta, átlagban
Szintén a 2007-ben végzettek adatait összegezve megállapíthatjuk, hogy átlagosan, minden fő és mellékállás keresetét összevetve havi 164 ezer forint a nettó jövedelme a pályakezdőknek. A tanítóképzős és az egészségügyis hallgatók többsége havi nettó 100 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezik. A jogászhallgatóknak több, mint a fele 100-150 ezer között keres havonta, ennél jobb helyzetben a közgazdász és a műszakis hallgatók vannak. A 2009-ben végzettek havi átlagjövedelme 147 ezer forint.
A diplomás pályakövető rendszert pályázat segítségével építették ki a felsőoktatási intézmények, jelezte lapunknak a szakreferens. Kettős célja van: az egyik, hogy az egyetemek megtudják, milyen szolgáltatásikat, milyen képzéseiket kell erősíteniük, a szakminisztérium pedig képet kaphat arról, hogy milyen képzettségű fiatalok keresettek a munkaerőpiacon. Így az egyetemi képzés rugalmasabban reagálhat a gazdasági változásokra, tette hozzá Marciniák Róbert.
Ki hol dolgozik? |
Az Állam- és Jogtudományi Kar volt hallgatóinak többsége a közigazgatásban helyezkedett el (48 százalék), de viszonylag sokan az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások területén, illetve oktatás, egészségügyi- szociális és egyéb közösségi szolgáltatások szférájában. A Bölcsészettudományi Kar volt hallgatóinak munkahelyeit tekintve az oktatási szféra a domináns (49 százalék itt helyezkedett el), és szintén jellemző az egészségügyi- szociális és egyéb közösségi szolgáltatások területén való munkavállalás, valamint a közigazgatásban való munkavállalás. Hasonló tendenciák érvényesülnek a Comenius Tanítóképző Kar volt hallgatóira is. Az Egészségügyi Kar volt hallgatói valamennyien az egészségügyi szférában helyezkedtek el. A Gépészmérnöki és Informatikai Kar volt hallgatói sokféle ágazatban dolgoznak: a feldolgozóiparban, a pénzügyi közvetítés területén, az oktatási szférában, valamint a villamosenergia, víz- és gázellátás területén tevékenykednek nagyobb arányban. A Gazdaságtudományi Kar volt hallgatói leginkább a kereskedelemben, pénzügyi közvetítés területén, a gazdasági szolgáltatásoknál és az oktatásban találtak munkát maguknak. A Műszaki Anyagtudományi Kar és a Műszaki Földtudományi Kar hallgatói a feldolgozóipart és a bányászatot jelezték leginkább, mint a munkahelyük ágazatát, de esetükben meglehetősen kevesen válaszoltak a kérdőívre. |
