Klezmer, azaz minden ember egyenlő

Múlt héten volt a bemutató, és már most valószínűsíthető: siker lesz a Jávori Ferenc jegyezte Menyasszonytánc a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A darab klezmer-musical. Az európai zsidóság népzenéjéről van szó, amely a XIX. században terjedt el, és vált ismertté.

Váradi Katalin, a színház zeneigazgatója, az előadás zenei vezetője és karmestere – az ő ötlete volt, hogy egyedi módon adják elő Miskolcona Menyasszonytáncot, mégpedig úgy, hogy belevágnak az operettszínházban nagy sikerrel játszott darab áthangszerelésébe.

Klezmer: nagyon más

– Az eredeti darabot hét zenész játssza, ez nem szólt volna jól a mi nagyszínpadunkon, ezért kértük a zeneszerző engedélyét az átdolgozáshoz – mondta. Jávori Ferenc örömmel fogadta ezt, és az ő aszisztálásával történt a nagyzenekarra való áthangszerelés: Lendvai Péter munkája. Izgalmas kaland volt, mesélte Váradi Katalin, ő is, a zenekar tagjai is bújták a klezmer-irodalmat, hallgatták a lemezeket, hogy minél jobban megismerjék ezt a különleges zenei világot.

– Nem arról van szó, hogy nehéz lenne klezmert játszani – magyarázta. – Hanem nagyon más. Különös hangzású, máshol díszít, mint a magyar zene, más a dallamvilága, és más hangszerek kerülnek előtérbe: a klarinét, a harmónika a főszereplő a hegedű mellett.

Kérdezzük, mi lehet az oka, hogy mostanában egyre divatosabbá válik a klezmer. Váradi Katalin szerint a népzene az, ami reneszánszát éli. Mindemellett főként ránk, a kelet- és közép- európai országokra jellemző, hogy soknyelvű, sokvallású közösségek éltek együtt, kisebb- nagyobb konfliktusokkal, vagy épp békességben. Mostanában kezdték újra kutatni az akkori népzenét, mint tette annak idején Bartók Béla és Kodály Zoltán. A klezmer zene pedig fülbemászó, táncolható.

Sokféle hangzás

– Kicsit keleties hangzású, és hordozza azon országok népzenéjét, ahol éppen éltek a zsidók. Oroszországban a harmónika, a magyar zsidók között a hegedű, a románoknál a klarinét olvad bele – hangsúlyozta Váradi Katalin. – Ez a sokféle hangzás a Menyasszonytáncban még nagyobb hangsúlyt kap, hiszen Erdélyben játszódik, így a román, a magyar és a zsidó motívumok olvadnak össze. A román dallam a román katona, a magyar a szerelmespár férfi tagja, a zsidó a lány motívuma, ezek szövődnek aztán a darab során eggyé.

Váradi Katalin szerint a darabnak amellett, hogy szórakoztató, komoly mondanivalója is van: minden ember egyforma, és próbáljunk meg egymással békében élni. Az első előadások után úgy érzi, a közönség szeretni fogja az előadást.

– Máskor a premier közönsége visszafogott, most viszont hatalmas ovációval fogadta a látottakat – jegyezte meg.

Hajdu Mariann

[email protected]

Az áthangszerelő

– Nem volt könnyű elérni, hogy az eredeti motívumok szépen megmaradjanak – mondta Lendvai Péter, aki nagyzenekarra hangszerelte a Budapest Klezmer Band eredeti zenéjét, négy hónapig dolgozott rajta. Jávori Ferenc nagyon örült a kezdeményezésnek, hiszen bár több nagyváros színháza akarta játszani a darabot, de (mivel nem volt nagyzenekarra hangszerelve), mind lemondtak róla. Így most már elhárul ez az akadály.

– Eredetileg csak a zongorakivonatot kaptam meg, abból dolgoztam, mert mivel improvizatív zenéről van szó, nem voltak kották – mesélte. A hét zenekari tag helyett most negyvenen játsszák, megtartva azt az eredeti hangzást, amely a klezmer zenekarokra jellemző. A miskolci előadásban a harmónika és a klarinét a főszereplő, ezek teszik „kelzmeressé”. Az eredeti zenében tangóharmónika szerepel, itt szintetizátor adja meg ugyanazt a hangzást. Kiemelt szerepe van a sajátos ritmikának, a különös lüktetésnek is, ezt az ütőhangszerek segítik.

A Menyasszonytánc dióhéjban

A történet egy katolikus családban nevelkedett árva lányról, Rózsiról szól, akiről – mielőtt férjhez menne – kiderül, hogy zsidó, emiatt a kis erdélyi faluban elszabadulnak az indulatok. Kitiltják a templomból, sőt, nem veheti el szerelme, András sem, aki bánatában katonának áll. Amíg Rózsit a faluban a vallása, Andrást a román seregben a származása miatt közösítik ki. A fiú megszökik, a két fiatal pedig némi bonyodalom után végül összeházasodik. A Menyasszonytánc az identitáskeresésről, a vallási türelemről és a toleranciáról szól. A darab előzménye Indig Ottó A torockói menyasszony című műve volt.