"Rossz volt a kérdésfeltevés"

Szerencsen az önkormányzati választással egy időben véleménynyilvánító népszavazást is rendeztek, amelyen erre a kérdésre várták a választ: ,,Fontosabbnak tartja-e a Szerencs hagyományaira épülő iparfejlesztést és az ehhez kapcsolódó munkahelyteremtést, mint a világörökség védőzónájába történő tartozást?”

A szavazás érvényes volt, és a válaszolók több mint négyötöde igennel válaszolt a kérdésre. Arra voltunk kíváncsiak, a szerencsi szalmatüzelésű erőmű ellen tiltakozó bortermelők, és a környéken élők miként értékelik a szavazás végeredményét.

– Nagyon rossz volt a kérdésfeltevés – mondja Mészáros László, a Disznókő szőlőbirtok igazgatója. – Ez egy manipulatív, demagóg kérdés volt ebben a formában. Senki sem állította, hogy az iparfejlesztés és a világörökség intézménye egymással összeegyeztethetetlen. Ezen a vidéken senki nincs az ipar ellen, senki nincs a munkahelyteremtés ellen, mindenkinek az az érdeke, hogy az itt élő emberek a munkájukból meg tudjanak élni. Ehhez pedig beruházások kellenek. Ami viszont fontos, hogy ezek a beruházások összeegyeztethetőek a Tokaj-hegyaljai kultúrtájjal. Amennyiben ilyen ipari beruházások jönnek létre, annak a bortermelők is örülni fognak. Mi nem az iparfejlesztés ellen léptünk fel, hanem egy politikailag erősen nyomott olyan beruházás ellen tiltakoztunk, amely hatalmas károkat okozott volna a térségnek.

– Egyrészt nagyon örülünk annak, hogy a borvidék egyik fontos településén, Szerencsen, ilyen nagy számban vettek részt a polgárok egy világörökségi címmel, illetve a borvidékkel kapcsolatos népszavazáson – mondta lapunknak a borász egyesületek képviseletében dr. Takács András, a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség ügyvivője. – Másrészt nagyon szomorú az, hogy a népszavazás kezdeményezői politikai kampánytémává tették a borvidék több száz éves kulturális értékeit, identitását, jó hírét és egységét, azt a látszatot keltve, hogy maga a borvidék, illetve a világörökségi cím az akadálya Szerencs fejlődésének és munkahelyteremtő beruházásainak. Nagy baj lehetett abban a városvezetésben és gondolkodásban, amely egy nemzetközi hírű térség, egy közösség értékeit, hagyományait jelölte meg önmaga előtt a legfőbb akadálynak. De Szerencsen új helyzet, új városvezetés és új polgármester van. A borász közösség bízik abban, hogy Szerencs városa a jövőben újra méltó szereplője lesz Tokaj-Hegyalja közéletének, az értékalapú fejlesztéspolitikának, és természetesen minden olyan szerencsi munkahelyteremtő beruházást támogatunk majd, amely nem ellentétes a térség világörökségi és borászati értékeivel, mint ahogyan a sokat emlegetett szalmatüzelésű hőerőmű minden mértékadó szakértői vélemény szerint az volt. Jelenleg folyik a ,,világörökségi törvény” kidolgozása, amely a nemzeti jogban is rögzíti a világörökségi kultúrával kapcsolatos kormányzati, önkormányzati és civil szervezeti tennivalókat. Fontos, hogy olyan világörökségi törvény szülessen, amely a jövőben biztosítja, segíti az adott világörökségi helyszínek értékvédelmét és értékalapú fejlesztéspolitikáját, azaz Szerencsét is.

– Az már korábban eldőlt, hogy a szalmaerőmű nem épül meg Szerencsen, így ez a szavazás számomra másról szólt – mondta Májer János, Tokaj polgármestere. – Természetesen a szerencsieknek is fontos a munkahely, a biztos megélhetés. Bízom abban, hogy az új szerencsi vezetés arra fog törekedni, hogy ezt az igényt kielégítse. Ahogy hallottam, már tárgyalásokat is folytatnak ebben az irányban. A hely is adott, hiszen a szerencsi ipari park kiváló lehetőségeket biztosíthat a településre betelepülni szándékozó ipari vállalkozások számára. A sátoraljaújhelyi ipari park a remek példa arra, hogy úgy is lehet ipari beruházásokat végrehajtani a térségben, hogy azzal ne sértsük a világörökség értékeit.

ÉM-BG