Gazdagoknak nem jár pótlék

A kormány tervei szerint havi 1,3 millió forint feletti jövedelemtől megszűnik a családi pótlék, a fogyatékkal élő gyermekek utáni támogatást viszont ebben az esetben is meg akarják őrizni – mondta az „Új Megegyezés 2010” szociális szakmai konzultációsorozat szerdai záróállomásán Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Hozzátette: emellett néhány ezer forinttal tudják majd növelni az ápolási díjat, és minden lehetséges támogatást a dolgozó, gyermekes családok felé fognak tolni. Soltész Miklós azt is ismertette: ha az édesanyák nem akarnak hosszabb ideig gyesen maradni, és munkáltatójuk 4 órában foglalkoztatja őket, akkor 27 helyett 20 százalékos járulékot kell fizetniük. Ezáltal az édesanya hamarabb visszamehet dolgozni, ami a további gyermekvállalást is segíti, magyarázta a szakpolitikus.

Megerősítette: 40 munkában töltött idő után a nőknek meglesz a lehetőségük nyugdíjba menni, amire 35 milliárd forintot különítettek el.

Óriási teher

Maximálisan egyetért a kormány terveivel Virág István, a Létmnimum Alatt Élők Társasága országos elnöke. Az Észak-Magyarországnak elmondta: igaz, hogy azok a családok, akik gyerekek nevelését vállalják, óriási anyagi terhet vesznek a nyakukba, de valóban vannak olyan szülők, akiknek nincs szükségük a támogatásra, mert keresetükből gond nélkül tudják nevelni gyermekeiket. Az államnak mindig a hátrányos helyzetűeken kell segítenie, hívta föl a figyelmet az elnök. Hozzátette: helyesnek tartja azt is, hogy az ápolási díjat megemelik, mivel ez jelenleg havi 28 ezer 500 forint papíron, de a járulékok levonása után csak 25-26 ezer forint. Ennyi pénzből pedig nem lehet megélni.

Különbséget tenni

Az első kérdés az, lehet-e, szabad-e különbséget tenni a gyermekek között, megkülönböztetni őket aszerint, milyen státuszú családba születnek, mondta lapunknak Veres Edit szociológus. Mint fogalmazott, a társadalmi hátrány felszámolása esetén is teszünk (pozitív) különbséget – ezt a magyar családjog is ismeri – a hátrányosabb helyzetűeket jobban támogatja az esélyegyenlőség érvényesülése érdekében: ahol több hiányzik, oda többet ad. A gyermeküket egyedül nevelő szülők, fogyatékkal élő gyermekek nagyobb támogatást kapnak.

A másik kérdés, tette hozzá, hogy a közösség szempontjából mi számít hasznosabbnak: magas jövedelműnek kis segítséget adni, vagy nagyon hátrányos helyzetűnek kicsivel többet? Mi szolgálja jobban a közös érdekek érvényesülését, a társadalmi szolidaritást, integrációt? Ez nem személyközpontú, hanem közösségközpontú megítélése a családi pótlék átrendezésének, állította a szociológus.