A Szurkolói Iroda tárgyalást szeretne

A futballszurkolók tiltakoznak a sporthuliganizmusos törvénycsomag bevetése ellen.A sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosítása címet viselő előterjesztést fogadott el az Országgyűlés a legutóbbi, a 2011. július 11-én megtartott ülésnapján. Összesen négy törvény módosítására került sor ezzel összefüggésben, a Büntető törvénykönyv-, a Rendőrségi törvény, s szabálysértésekről szóló törvény, és a Sporttörvény szövegezése változott.

Indoklás

A törvénycsomag beterjesztője, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a törvény tárgyalása előtt így indokolt: ,,Egységes sportrendészeti nyilvántartás jön létre Magyarországon. Innentől kezdve, aki randalírozik egy sporteseményen, annak a neve ide bekerül. Ezzel az a célunk, hogy kiszorítsuk a huligánokat, így a többi ember békésen szurkolhasson, a csapatok pedig kizárólag a sikeres szereplésre koncentráljanak."

De ez csak egy része annak, amit elfogadtak, és ezek a törvényi módosítások ez év szeptember 1-jén hatályba lépnek. Ekkortól, akár két év szabadságvesztéssel is büntethetik azokat, akik megzavarnak egy sportrendezvényt, ezt a Büntető Törvénykönyv módosítása eredményezi. A szabálysértési törvény pedig a sportrendezvényekről való kitiltásra ad lehetőséget, illetve ehhez kapcsolódóan ötvenezer forintos pénzbírság kiszabását teszi lehetővé az eljáró bíróságnak.

Tiltakozás

Az elfogadott törvénycsomag ellen, a labdarúgó NB I 1. fordulójában számos stadionban tiltakoztak a szurkolók, így Diósgyőrben is. A vendég, zalaegerszegi drukkerek egy üzenet magasba emelésével, a diósgyőri ultrák pedig szektor kiürítéssel.

– A tiltakozás az úgynevezett sporthuliganizmus elleni törvények bevezetése ellen szól – válaszolta érdeklődésünkre Gaskó Péter, a Magyar Labdarúgó Szövetség égisze alatt működő Szurkolói Iroda diósgyőri delegáltja. – A Szurkolói Iroda egyértelműen elutasítja a törvénycsomag bevezetését, hiszen azt semmiféle tárgyalás, társadalmi egyeztetés nem előzte meg. Több olyan eleme is van ezeknek a törvényi módosításoknak, amelyekkel nem értünk egyet, ilyen például a személyes adatok kezelése a rendőrség által, és még van több is, de ezekről a kormányoldallal szeretnénk egyeztetni. Jelzés értékű, hogy az ellenzéki pártok képviselői a törvénycsomag ellen szavaztak, vagyis nem olyan módosításokról van szó, amivel minden parlamenti képviselő egyetértett. Reméljük, hogy az Alkotmánybíróság figyelembe veszi majd azokat a kifogásokat, amelyek általunk megfogalmazásra kerülnek, és a már elfogadott törvénycsomag ebben a formájában mégsem került kihirdetésre. Az biztos, hogy figyelemfelkeltés céljából folytatni fogjuk a stadionokban a törvénycsomaggal szembeni demonstrációt.

ÉM-BCS

A próbatétel

Magyarország három nagy szurkolótáborának találkozói, illetve kedvenc csapataiknak a meccsei jelentik a fő veszélyforrást arra nézvén, hogy a törvénycsomag elemei alkalmazásra kerülnek. A Ferencváros, az Újpest és a Diósgyőr drukkerei függetlenül attól, hogy éppen milyen játékerőt képvisel csapatuk, nagy létszámban utaznak el az idegenbeli bajnokijaikra, különösképpen a felsoroltak egymás elleni meccsire, nem kis munkát adva ezzel a biztosítás szervezőinek.

Amennyiben a sporthuliganizmusos törvénycsomag szeptember 1-jén kihirdetésre kerül, akkor az október 22-én megrendezésre kerülő Ferencváros – Újpest bajnoki lesz az első nagy próbatétel a drukkerek, a rend őrei és talán a bíróságok számára. A diósgyőri szurkolóknak annyiban szerencséjük van, hogy ők szeptember 1-ig mind a két csapat elleni idegenbeli meccsüket letudják (július 24: Ferencváros – Diósgyőr, augusztus 21: Újpest – Diósgyőr).

Egyes törvényi módosítások a sporthuliganizmus ellen

A Büntető Törvénykönyvet módosításai,,Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az előző bekezdés szerint büntetendő, aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre bármit bedob.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el.

Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a testi sértés, a hivatalos személy elleni erőszak, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, hivatalos személy támogatója elleni erőszak, garázdaság, rongálás.”

A szabálysértési törvény módosításai

,,A szabálysértési hatóság és a bíróság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerül ő sportrendezvényről, valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből.”

Aki nyilvános rendezvényen „a rendező szerv vagy a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, különösen a helyszín elhagyására vonatkozó rendelkezésének nem tesz eleget,” ötvenezer forintig terjedőpénzbírsággal sújtható.

Kapcsolódó cikkek:

A múlt hétfőn elfogadott úgynevezett "huligántörvény" ellen demonstráltak a szurkolók a DVTK - ZTE bajnoki meccsen.

Szigorúbban büntetik a futballhuligánokat

Budapest (MTI) – Két évig tartó szabadságvesztéssel sújthatók szeptembertől a futballhuligánok, a sportrendezvényekről nemcsak a helyszínen, hanem az odautazás, illetve a hazaút alatt randalírozókat is kitilthatják – döntött az Országgyűlés hétfőn, bűncselekménnyé nyilvánítva a sporthuliganizmust. További részletek >>>