2011.08.22. 08:19
Mit tehetnének a hitelesekért?
Debrecen - Szeretnénk ráirányítani a kormányzat figyelmét azon területekre, ahol van még mit tenni a hitelesek érdekében anélkül, hogy az költségvetési pénzbe kerülne – közölte csütörtökön Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának ügyvezetője.
Debrecen - Szeretnénk ráirányítani a kormányzat figyelmét azon területekre, ahol van még mit tenni a hitelesek érdekében anélkül, hogy az költségvetési pénzbe kerülne – közölte csütörtökön Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának ügyvezetője.
Túlzó díjazás
Még áprilisban szóba került, hogy a végrehajtási költségeket a felére szállítják le. A végrehajtók foggal-körömmel ragaszkodnak kiváltságaikhoz, lobbijuk rendkívül erős. Ha a kormány le tudná törni őket, az adósságtömeg 20-30 százalékkal csökkenthető lenne, ezáltal az adósok terhei is ennyivel zsugorodnának – mondta Kovács László.
Mint kifejtette, egy 8 milliós ház esetében a végrehajtás, illetve ha az ingatlant árverésre bocsátják, az összes költség akár a másfél millió forintot is elérheti. Ezért az irgalmatlan összegért – folytatta az ügyvezető – a végrehajtó mindössze annyit tesz, hogy kikér egy Adó- és Értékbizonyítványt, összeállít egy árverési hirdetményt, az árverések számától függően árverési jegyzőkönyvet, esetleg egy elosztási tervet, és még elvégez pár kisebb adminisztrációs feladatot.
Hozzátette: mindezt egy hozzáértő adminisztrátor legrosszabb esetben is megcsinálja 6 óra alatt, mindössze 10 ezer forintért.
– Ez nem jelenti a végrehajtói munka lebecsülését, hiszen a végrehajtás az ország gazdasági életében és a pénzügyi fegyelem megteremtésében jelentős szerepet játszik. Mégis, díjazásuk eltúlzott, megalapozatlan – fogalmazott Kovács László, aki szerint 2 százalékos jutalék lenne reális.
Banki manipuláció
A Banki Etikai Kódex összeállításakor nagyon sok körülmény elkerülte a döntéshozók figyelemét. A hitelszerződések manipulációja jelen pillanatban is nagy tételekben zajlik. A bank kénye-kedve szerint irányítja az eseményeket, hiszen a végrehajtási eljárások menetét a bankok nem szabályozzák konkrétan. Helyette akkora szabadságot adnak maguknak, hogy a saját üzleti érdekeik alapján járhassanak el – jelentette ki az ügyvezető.
Példát is említett.
– Egy 40 milliós ingatlanra az ügyfél 13 millió forint hitelt vett fel, amely bedőlt. A bank több mint egy évig várt a szerződés felmondásával. Utána ugyan megtette, de a végrehajtási eljárást még hosszú ideig nem kezdte el. A késedelmi kamatokat, amely a költségekkel együtt elérte a 35 százalékot, természetesen folyamatosan érvényesítette. A bank csak akkor kezdte el a hatékony és gyors végrehajtási eljárást, amikor a tartozás már felélte az ingatlan értékét, sőt az ingatlan árverezése után még jó néhány millió forint fennmaradt, amelyet aztán az ügyfél, figyelembe véve a késedelmi kamatokat, még élete végéig fizethet – mondta. Mint megjegyezte, a bank 13 millió forint kihelyezéssel nyert egy értékes ingatlant, amelyet a fennálló hitelhez képest veszteséggel is érdemes értékesíteni, első sorban bennfentes befektetői csoportok irányába. Maradt egy adósa, aki továbbra is fizetni fogja a hitelt, az eredeti törlesztő részlethez képest majdnem azonos összeggel. Az ilyen és hasonló esetek – fűzte hozzá – a bedőlt hitelek 60-70 százalékára érvényesek.
Nagyban felelősek
Természetesen a banknak is vannak kockázatai, de a legnagyobb rizikója a saját nem megfelelő működéséből adódik. Ha úgy helyezett volna ki hitelt, hogy előre tudja, hogy csak a fedezet értéig hajthatja be tartozásait, akkor a saját önszabályozásából adódóan sokkal körültekintőbben járt volna el az ügyfelek hitelminősítésében. Tehát, nyugodtan mondhatjuk, hogy a hitelválságért legnagyobb mértékben a bankok felelősek – ez Kovács László véleménye.
HBN
Alkossanak normatívát!
Mit tehetne a kormány hasonló esetben? Utasíthatná a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) olyan kötelező érvényű szabályozás kidolgozására, amely megfelelő normatívát tartalmaz, és amelytől eltérni csak az ügyféllel megállapodva lehetne, felhívva a figyelmet az esetleges hátrányos jogkövetkezményekre – szögezte le Kovács László.
Szerinte a kormány utasíthatná a PSZÁF-ot arra, hogy az árfolyam-kockázat nyilatozathoz hasonlóan tájékoztassa az ügyfeleket azokról a kockázatokról is, amelyek egy végrehajtási eljárás esetén az ügyfélre nézve hátrányosak lehetnek.