Száz csoda az Aggteleki karszt vidékig

Miskolc - A 26-os és a 27-es úton is megközelíthetjük Aggteleket, amely immár 16 esztendeje a világörökség része. Mi a 27-es utat választottuk, és a több, mint 70 km-es autózás alatt számba vettük, hogy mit is lehet megnéznie a turistáknak.Miskolcot elhagyva először a több, mint 12 ezer lakosú Sajószentpéterre érünk. A legérdekesebb a város úgynevezett ősi településmagja, a jelenlegi Kálvin tér, ahol több fontos épületet is megnézhetünk. A tér legszebb épülete a 14. században épült, az eredetileg gótikus stílusú református templom. A tér nyugati részén áll Lévay József költő, műfordító, borsodi alispán szülőháza. Az egykori lakóház ma emlékhely. 1927 szeptember 12-én leplezték le a házon ma is látható emléktáblát. Közvetlenül a költő szülőháza mellett áll az egykori kovácsműhely. Ez az utca felé nyitott előterével, két kőoszlopra támaszkodó csehsüvegboltozatával a 18. századi népi építészet szép emléke. A házban ma a helyi Paál László Képzőművész Kör működik. A Gedeon család kúriáját - amely ugyancsak a Kálvin téren található - feltehetően az 1749-ben nemességet kapott Gedeon Kelemen építtette 1770 körül, késő barokk stílusban.

Edelény és Szendrő

Tovább autózva célunk felé Edelényen át vezet utunk. A település tavaly az óriási árvíz miatt híresült el, ám természetesen nem ezért érdemes a városban időzni. Leginkább a L’Huillier–Coburg-kastély, és a Borsodi földvár az, amiért érdemes Edelényt felkeresni. észak felé haladva Szendrő következik utunk során: a 4100 lakosú városban kevesen tudják, hogy vár romokra lelhetünk. A város felett találhatók a néhai Felső-vár romjai, míg a néhai Alsó-vár (más néven Bebek-vár) maradványainak részletei megtekinthetők a nemrégiben épült buszparkolóból  - a két lőrés és egy falszakasz jól látható.

A Német-vár a római katolikus templom és a mellette lévő egykor ferences kolostor és a körülötte lévő, akkoriban fallal körülvett, Német-városnak nevezett rész. És ez Szendrőn nem minden! Felkereshetjük a Csáky-kastélyt, a Kékfestőház Múzeumot, vagy a közelben található Szendrői-barlangot is.

Perkupa és Szinpetri

Perkupa. Régi épülete a kőfallal kerített református templom, melyet 1797 és 1799 között emeltek, miután a régi leégett. A római katolikus templomát ugyanakkor 1865-ben építették Ybl Miklós tervei alapján. Legértékesebb tárgya egy 18. századi Madonna-szobor. Érdekesség, hogy Perkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték. A faluról elnevezett perkupai stílusban dolgozó mesterek keze munkáját őrzik a Petőfi utca parasztházai.

Perkupát elhagyva Szin érintésével jutunk a valamivel több, mint 200 lakost számláló Szinpetribe, ahol ki ne hagyjuk a csodálatosan felújított Malomházat és benne a Világ Legnagyobb Könyvét! 

Jósvafő és Aggtelek

Úti célunk felé közeledve Jósvafőn is álljunk meg: Baradla Galéria, Kessler Hubert emlékház, Református templom kazettás mennyezettel, Hucul-ménes (a szabadtartásban élő, hazánk egyetlen, génmegőrzés céljából tartott hucul ménes állományának nagyobb része Jósvafőtől 1,5 km-re található Gergés-lápán), Malom, Baradla-barlang. Mind-mind olyan látványosság, amelyet vétek lenne kihagyni! Néhány kilométerre Jósfavőtől találjuk az Aggteleket, ahol talán egy nap is kevés arra, hogy mindent megnézzünk, mindent bejárjunk. Baradla-barlang, Barlangmúzeum, Református templom, Nagyboldogasszony kápolna, Nyitott parasztudvar, Fejfás temető, és még sorolhatnánk.

Végül, de nem utolsó sorban; többször is álljunk meg útközben és gyönyörködjünk a tájban, hallgassuk a csendet. Megéri.

(JLI, források: Wikipedia)