Koszorúzás a hősök temetőjében

Miskolc -  A megyeszékhely számos pontján tartottak 56-os megemlékezéseket szombaton. A forradalom 55. évfordulója alkalmából a Hősök Temetőjében tartott ünnepségen Vitéz Szabó István és dr. Várhegyi Zoltán, az 56-os forradalom résztvevői emlékeztek meg a kivégzett foglyokról. Vitéz Szabó István főleg az elfeledett sírokban – és most a Hősök Temetőjében – nyugvó hősök felkutatásának nehézségeiről, az újratemetésük körülményeiről beszélt. Elmondta: Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi szervezete vállalta fel a gyakran méltatlan körülmények között elhantolt kivégzettek felkutatását, majd megemlékezett az abban oroszlánrészt vállalókról, akik maguk is éveket töltöttek börtönben a forradalomban vállalt szerepükért. 2001-ben már mindenki nyughelyét ismerték, a következő év nyarán pedig már az emlékhelyet is kialakították – abban az évben, immáron tíz éve először koszorúzták meg október 23-án a hősök sírját.

Dr. Várhelyi Zoltán, aki a Földes Ferenc gimnázium érettségi előtt álló diákjaként vett részt a forradalomban, elmondta: nem lettek hősök, mert életben maradtak – de érett felnőttekké váltak a forradalom leverését követő megtorlások alatt.

Elmondta még: 56-ban nem csupán a hazug rendszer elleni lázadtak fel, a nemzet ébredt öntudatára, és megtapasztalták azt is, hogy a Himnusz védőfegyver is lehet; amikor a tömeg körülvett egy fegyveresekkel tele teherautót, a Himnuszt énekelték, számtalanszor egymás után; a katonák nem lőttek, szemükbe könny szökött; a varázst egy szovjet páncélos megjelenés törte meg, akkor kitört a lövöldözés. Nem kell szégyenkeznünk, mondta, a világban elismerést váltott ki a magyarok összetartása.

Az ünnepi beszédek után a Montázs Drámapedagógiai Egyesület mutatta be ünnepi műsorát, majd az önkormányzat és számos civil szervezet és politikai párt nevében a megjelentek elhelyezték a megemlékezés virágait.

A Jobbik az Országzászlónál ünnepelt

A népkerti országzászlónál tartotta megemlékezését a Jobbik Magyarországért Mozgalom miskolci szervezete, ahol Szegedi Márton miskolci elnök és Egyed Zsolt parlamenti képviselő mellett Novák Előd parlamenti képviselő is ünnepi beszédet mondott. Szegedi Márton méltatta az 56-os események során elesetteket, a legnagyobb magyar hősnek nevezve őket, majd párhuzamot vont a Rákosi rezsim ellen fellázadók és a 2006-ban, az őszödi beszéd után az utcára vonulók között; mindkét esetben az elnyomás és a politikai hazugság ellen lázadtak fel a magyarok, így azokat nevezte az 56-os eszmék igazi örököseinek, akik fel merték emelni a szavukat ez ellen. „Orbán Viktor idén úgy döntött, Brüsszelben tölti ezt a napot”, mondta Szegedi Márton, úgy interpretálva ezt, hogy a miniszterelnök az EU-hoz ment raportra, a magyar nemzet tehát nem szabad, mert idegen hatalmaknak kell megfelelnünk. Beszédét azzal fejezte be, hogy a jobbikosok vállalják az 56-osok örökségét, a szabadság iránti harcot.

Egyed Zsolt arról beszélt, hogy a magyar nemzet együtt akarta, és képes volt rá, hogy felemelkedjen és szembe szálljon egy idegen elnyomó hatalommal. Szabad hazát képzeltek el, és tenni mertek érte. A magyar nemzet egységes és független kell, hogy legyen, de jelen állapotában nem képes kiállni az igazáért. Kifejtette: Magyarország adósságcsapdában vergődik, ebből csak úgy szabadulhat, ha újratárgyalja hiteleit, és négy-öt év alatt újraépíti a nemzetet, vagy marad a másik út – amin most haladunk –, ez azonban Görögország sorsára juttat minket.

Novák Előd főleg főleg napi politikai kérdésekről fejtette ki álláspontját: beszélt a Jobbik alkotmánymódosítási javaslatairól, amit a kormánytöbbség nem vett figyelembe, a korábbi rezsim haszonélvezői luxusnyugdíjának megvonásáról, A Balsai-jelentés nyilvánosságra hozatalának körülményeiről, és Gyurcsány Ferencről, aki nem jelent meg a parlamenti vizsgálóbizottság előtt. Novák Előd leginkább a Fidesz kétharmados politizálását kritizálta: „Ez már a nemzeti együttműködés rendszere, vagy lesz ez még rosszabb is?”, tette fel a kérdést, utalva egy régi vicc poénjára.

Koszorúzás és mécsesgyújtás a Hősök terén

Az egész napos megemlékezéssorozat utolsó állomáshelyén, a miskolci Hősök terén megrendezett hivatalos városi ünnepségen dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere mondott ünnepi beszédet: – Az októberi „nyár” XX. századi történelmünk legfényesebb eseménye és valóban örök. Emlékét nem tudta eltiporni a Kádár-kor besúgói rendszere, a rendőrállam mindenre kiterjedő figyelme sem. A nemzet ki nem mondott szavaiban, gondolataiban az emlékezés hatalmas, elfojtott tüze izzott, mely 1989-ben lángoszlopként tört felszínre. 1956. október 23-a legújabb kori demokráciánk alapköve lett.

Nem hősök akartak lenni, csak szabad emberek. Szabad emberek estek áldozatul egy olyan rezsimnek, ami nem tűrte a szabadságot, folytatta megemlékezésében az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás áldozatairól a polgármester. A forradalmároknak elegük lett a szabad szellemet béklyóba kötő ideológiákból, ez ellen lázadtak fel. Kriza Ákos kifejezte reményét, hogy az 56-ban hősi halált haltak nem hiába adták életüket a szabadságért, az az iránti vágy ma is bennük ég: „Ugye, az 56 os forradalmárok nem hiába szenvedtek és haltak meg a főváros, a vidék városainak, falvainak utcáin, terein, kínzókamrákban, nem hiába vonultak száműzetésbe, éheztek, robotoltak munkatáborokban?” - kérdezte a polgármestere. „Ugye nem hiába álmodtak egy demokratikusabb világot, s haltak meg érte? Biztosan nem. Hiszen most megvan a lehetősége, hogy együtt tervezzük a jövőt. És ne csak tervezzük, hanem tegyük is azt, amit eleink elvárnának tőlünk. Ma is lezajlik bennünk a megújulás forradalma, a szereteté, a tiszteleté, a bátorságé, a felelősségé. Ha képesek leszünk megújulni, akkor nem hiába volt elődeink véráldozata, s talán méltón tudjuk továbbadni gyermekeinknek a forradalom hagyatékát! – zárta beszédét Kriza Ákos.

Ezt követően Kardos Katalin Faludy György: Egy helytartóhoz 25 év után című versét szavalta el, majd a Zrínyi Ilona gimnázium dráma tagozatos diákjai adtak ünnepi műsort, felelevenítve az október 23-ai forradalmi hangulatot. A fiatalok műsora után a város nevében dr. Kriza Ákos polgármester, Pfliegler Péter és Zsiga Marcell alpolgármesterek helyezték el az emlékezés virágait az 56-os emlékműnél, majd számos miskolci párt és civil szervezet koszorúzta meg az emlékművet. Ezt követően a megjelentek egy-egy mécsest gyújtottak tiszteletük jeleként.

- ÉM-SZP -