Végrehajtó áll a bíróság előtt

Miskolc - A vád szerint messze az értéke alatt játszott át egy céget ismerősének.Kedden reggel kezdődött annak az önálló bírósági végrehajtónak a büntetőpere, akit hivatali visszaéléssel és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással vádol az ügyészség. A vádirat szerint a történet 2008-ban, egy Miskolchoz közeli kisvárosban kezdődött, amikor egy helyben közismert vállalkozónak egy ellene folyó büntetőügyben kártérítési kötelezettsége keletkezett. Az üzletember nem fizette ki a néhány millió forintos kártérítést, ezért a bíróság a városkában dolgozó egyetlen önálló bírósági végrehajtónak adta át az ügyet.

Szállodát fillérekért

Az üzletember a végrehajtó többszöri felszólítása ellenére sem fizette meg tartozását, ezért az kétmillió forint értékben lefoglalta az adós egy korlátolt felelősségű társaságban lévő üzletrészét. A hárommillió forint törzstőkéjű cégnek az adós és felesége voltak a tulajdonosai, ám a cég birtokában volt többek között egy hatvan szobás szálloda is, ami a városkához közeli üdülőövezetben áll. Az üzletembernek voltak más vagyontárgyai is, ezek összesen úgy 100-120 millió forintot érhettek, tehát az időközben közelítőleg hat millió forintra emelkedett kötelezettség kielégítésére bőséggel volt fedezet.

A vádirat szerint a végrehajtó a jelentős vagyonnal rendelkező cég üzletrészét feltűnően alulértékelte, majd egy 2008. decemberében megtartott árverésen – ahol csak egyetlen vevő volt jelen – ingó vagyonról lévén szó, a becsérték negyedéért, azaz alig félmillió forintért értékesítette egy ismerősének. A „licitet” a végrehajtó irodájában tartották meg, szűk körben, ahol csak a vevő és a végrehajtó tartózkodott, oda a vádirat szerint sem az adóst – aki licitálóként nem, de megfigyelőként jelen lehetett volna – sem pedig a neki „segítséget” nyújtani akaró más ajánlattevőket nem engedte be.

Papíron ennyit ért...

A vádirat ismertetése után a vádlott végrehajtó mondta el saját szavaival, mi történt: álláspontja szerint a cégnyilvántartásból nem derült ki, mekkora vagyona van a társaságnak, így az abban szereplő adatokat vette alapul. Mint a terhelt ügyvédje kérdésére elmondta, az adósnak többször is alkalma lett volna ezt a becsértéket vitatni, de ő egyetlen alkalommal sem élt ezzel a lehetőséggel. Egyedül az árverést megelőző este írt a végrehajtónak az adós ügyvédje, és emelt kifogást, de ekkor már késő volt, a panaszra és fellebbezésre rendelkezésre álló határidők már rég lejártak. Az ügyész felvetette: korábban volt egy foglalási kísérlete a végrehajtónak, 2-2,5 millió forint értékű fitneszgépet foglalt volna le az adóstól, ám ez éppen azért hiúsult meg, mert azok a későbbi ügyletben érintett társaság tulajdonában voltak, vagyis a végrehajtónak tudnia kellett róla, hogy a kft. értéke messze meghaladja a cégnyilvántartásban szereplő összeget.

Beadványok

A vádlott vallomása után dr. Feledi Tamás bíró felolvasta azokat a beadványokat, amelyeket vagy a végrehajtó vagy ügyvédje írt. Ezekből kiderült, a végrehajtó korábban zártörés miatt feljelentést tette az adós ellen, mert az egy lefoglalt autót kivont a végrehajtás alól, vagyis joggal feltételezheti, hogy a feljelentő nem szíveli őt. A vádlott az ügyészség pártatlanságában is kételkedett, ezért kérte, hogy ügyében más megyei vádhatóság járjon el. Az ügyvédi beadványokból kiderül, hogy a többi érdeklődő, akik az árverésre megjelentek, nem a végrehajtói irodánál vártak, hanem onnan ötven méterre, egy autóban ülve. (Megjegyeznénk: december 18-a volt, kellemetlen, esős idő.)

A vádlott azt is elmondta: a feljelentő tudta, hogy a végrehajtó irodát és környékét biztonsági kamerák figyelik, és hogy az általuk közvetített felvételeket csak fél évig őrzi meg a rendszer; állítása szerint az adós éppen azért tett feljelentést ellene az árverés után másfél évvel, mert tisztában volt vele, hogy addigra már a végrehajtót igazoló bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.

A tárgyalás a feljelentő és felesége, valamint más tanúk meghallgatásával folytatódott. Az ügyben később várható ítélet.

ÉM.-SZP