"Fordítva is elsülhet"

Borsod-Abaúj-Zemplén - Néhány tízezer forintos bérnövekedéssel aligha érik be a rezidensek és az orvosok.

„... az ellátás biztonsága napról-napra romlik, egyes helyeken – Borsod-Abaúj-Zemplénben - a járóbeteg szakellátás addig működik, amíg a nyugdíjasok ki nem hullanak, aktív korú orvos már a közelben sincs.” olvasható a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Területi Szervezeteinek Tanácsa által kiadott közleményben.

„Görbebotra támaszkodva”

- A megyénkben dolgozó orvosok 40-45 százaléka nyugdíjas kor körüli, kiesésük gyakorlatilag lehetetlenné teszi a háziorvosi praxisok működését, de nélkülük megvalósíthatatlan lenne számos járóbeteg-szakellátás, s több vidéki kórházi osztály működése, kiállíthatatlan volna az ügyelet is - erősítette meg szóban a MOK B.-A.-Z. Megyei Területi Szervezetének elnöke, dr. Cziáky Tamás. Kérdésünkre, hány orvos kellene a biztonságos működéshez megyénkben, elmondta: nehéz pontos információkat nyerni, mivel az intézményvezetők - nehogy kiderüljön, milyen módon tudják megoldani a napi gondokat – védik a mundér becsületét. Nem ritka ugyanis, hogy egy orvos egyszerre három-négy osztályon is ügyel, s ügyeletet rezidensekre bíznak úgy, hogy a szakorvos szakmai felügyeletét csak a telefonos kapcsolat jelenti (háziorvosi ügyeleteknél gyakran, de előfordul kórházakban is). Ám akkor is bajban lennének az igazgatók, ha hirtelen minden betöltetlen állásra lenne jelentkező, ugyanis nem tudnák kigazdálkodni a bérüket.

Az elégedetlenség okairól szólva elmondta: az ellátásból hiányzik a 33-50 év között korosztály. Akik pedig dolgoznak, túlságosan leterheltek, ami maga után vonja a szakmai tévedés és a pontatlanság lehetőségét is. Több kórházban fittyet hánynak az orvosok törvény adta jogaira is: hiába jelzik előre, hogy nem akarnak önként vállalt túlmunkát ellátni ügyeletben, mégis beosztják őket.

A világvégén

A háziorvosoknál az ügyeletet szervezett területi ügyeletekkel megoldják, ugyanakkor sok olyan körzet van, ahová lehetetlen orvost találni.

- Ároktőre két alkalommal sikerült az utóbbi években háziorvosttalálni, mind a kétszer körülbelül két-három hétre. Ez idő alatt mindkét kolléga súlyosan megbetegedett… Jelenleg is helyettesítésben látják el a körzetet - szemléltette egy konkrét példán a helyzetet.

Válaszutak

- Az orvosok képzettek és főleg a fiatalok mobilisak. Meg lehet érteni, ha nem vállalják a nagyfokú megterhelést nevetséges bérért, egyes esetekben ráadásul rossz szociális körülmények között, inkább - az alsó hangon háromszoros anyagi elismerésért - inkább külföldre mennek, amit csak még vonzóbbá tesznek a jobb munka- és életkörülmények. A kicsit idősebbek pedig magánrendelés mellett vállalnak vállalkozóként itt is, ott is 1-2 ügyeletet, legfeljebb pár óra szakrendelést, s akkor a szabadidejükkel maguk rendelkeznek.

Dr. Cziáky Tamás a három hónappal kitolt bértárgyalások lehetséges kimeneteléről is kérdeztük.

- Két hónapig nem történt semmi. Az újabban kiszivárogtatott tervezett bérnövekmény pedig aligha megoldás az elvándorlás megállítására. A biztosítékot csak egy kiszámítható életpályamodell jelenthetné, amelyen belül a bérek legalább közelítenének az európai bérekhez.

- Szalóczi Katalin -

 Orvosság lehet-e az orvoshiányra?

Feltettük a kérdést dr. Cziáky Tamásnak: az orvoshiányra nem jelenthet-e orvosságot az egészségügyi rendszer küszöbön álló átalakítása.

- Ha a kórházak egy részében, ahol jelenleg hiányosak a feltételek, megszűnik az aktív ellátás, s csak egynapos sebészeti, illetve krónikus ellátást finanszíroznak az Egészségbiztosítási Alapból, az elvileg ott könnyebbséget jelenthet. Csakhogy az addig oda tartozó, aktív ellátásra szoruló betegek nem tűnnek el, hanem megjelennek majd azokban a kórházakban, ahol már így is jelentős az egészségügyi dolgozók leterheltsége. Így az egész a visszájára is fordulhat, további orvoselvándorlásokhoz vezethet – vélekedett. 

Görbebotra támaszkodó egészségügy?