Leégett a Bükk-fennsík, Nagymező

Miskolc - Közel 70 hektár területen égtek fák, cserjék hétfőn délután a Bükk-fennsíkon, Nagymezőn. Mivel bűncselekmény gyanúja merült fel, ezért tűzvizsgálati eljárás indult az ügyben.

- Hétfőn nem sokkal délután fél 3 előtt érkezett a riasztás, miszerint Nagymező, a Bükk-fennsík nagy része ég - tudtuk meg Rinyu Zsuzsanna megyei katasztrófavédelmi szóvivőtől. - Ötven hektár védett, míg közel 20 hektár fokozottan védett területen égett a növényzet. Az oltásra egy miskolci egység mellett a szilvásváradi és a bélapátfalvai önkéntes tűzoltók siettek, akik háromnegyed hétre megfékezték a lángokat. A tűzzel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merült fel, ezért tűzvizsgálati eljárás indult.

Kedd délelőtti ottjártunkkor is több helyen füstölt néhány fa és bokor, és bizony a viharos szelet a helyszínen érzékelve kijelenthetjük; csoda, hogy nem történt nagyobb tragédia, és nem terjedt át az erdőre a tűz. A pusztítás így is látványos, ám a hozzáértők szerint néhány hét múlva a természet visszafoglalja Nagymezőt és igazi tavaszi pompájában ragyoghat majd a fennsík.

Rinyu Zsuzsanna ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is tűzgyújtási tilalom van érvényben. Ennek ellenére csak hétfőn Borsodban 89 vonulása volt a tűzoltóságnak, amelyből 85 alkalommal tűz miatt kellett mentenie a lánglovagoknak.

ÉM-JLI

 Nagymező

Hazai viszonylatban egyedülállóan, 900 méter feletti magasságban terül el. A hegyek övezte Bükk-fennsík központi része. Nagymező - a hegység többi rétjéhez hasonlóan - nem természetes eredetű, hanem emberi hatásokra alakult ki. A Bükk-fennsík egykor erdőkkel borított táj volt, ahol a XVIII. század második felében, az üveghuták és vashámorok megépülésekor, azok fűtőanyaggal való ellátása érdekében kezdték meg a fák kitermelését. A kivágott erdők helyét rétek vették át, amelyek visszaerdősülését a rendszeres kaszálás-legeltetés akadályozta meg. A rétek ezen sajátsága többek között különleges mikroklímájuknak köszönhető amely a helyi geológiai viszonyoknak megfelelően elég hűvös, a víznyelők alján nyáron sem ritka a 0 fok körüli hőmérséklet.

A terület növényvilága nagyon változatos: a töbrök alján és oldalain borókások, rekettyések váltják egymást, a mező többi részein pedig változatos, ritka, védett virágokat találhatunk, mint az északi sárkányfű, csinos tárnicska, füles kosbor, kakukk szegfű. Ez a hűvös-kontinentális maradványnövény az északi sárkányfű (Dracocephalum ruyschiana), hazánkban egyedül a Bükk két rétjén fordul elő. Tudományos neve „sárkányfejet” jelent. Ibolyaszínű, ajakos virágait júliusban bontja. A Nagymező lovakkal legeltetett részén elsősorban azok a fajok tudnak elszaporodni, amelyek képesek megakadályozni, hogy a legelésző állatok áldozatául essenek. A sikeres túlélők egyik csoportjába ezért a tüskékkel, tövisekkel rendelkező fajok tartoznak, ilyen többek között a Bükki Nemzeti Park címerében is látható szártalan bábakalács.

Forrás: www.woodyka.hu