2012.03.08. 10:48
Jegyzet - Zoltánnak lenni Nőnapon
Régóta gondolkozom azon, hogy milyen lehet Zoltánként megélni egy Nőnapot. Mit egyet? Jó esetben akár hetvenet-nyolcvanat is. Milyen lehet úgy virágért lökdösődni a piacon, hogy közben arra gondol az ember, vajon ő maga kinek jut majd az eszébe, őt ki fogja egyáltalán felköszönteni?
Régóta gondolkozom azon, hogy milyen lehet Zoltánként megélni egy Nőnapot. Mit egyet? Jó esetben akár hetvenet-nyolcvanat is. Milyen lehet úgy virágért lökdösődni a piacon, hogy közben arra gondol az ember, vajon ő maga kinek jut majd az eszébe, őt ki fogja egyáltalán felköszönteni? A sok csodálatos nő mellett vajon ki akar megajándékozni egy férfit, akit éppen Zoltánnak neveztek el a szülei? Persze rögtön jött a válasz: nyilván egy másik Zoli lehet csak, aki szintén hálával tartozik az édesanyjának, hogy a szülőszobán az a név jutott az eszébe, aminek a jelentése egyébként fejedelem, uralkodó. De milyen fejedelem vagy uralkodó az, akinek a névnapján nők millióit köszöntik fel a világ számos pontján? Azt kell mondjam, hogy a Zoltánok igazi úriemberek, akik itthon immár 64 éve a háttérbe szorulnak ezen a napon. Lehet, hogy nem nyugtat meg egy Zolit sem, de állítólag már Kodály Zoltán is vegyes érzésekkel várta minden évben a névnapját. Abba pedig bele se merek gondolni, hogy Ganxsta Zolit milyen trauma éri évről évre, ha eljön a március 8-a, mert Péterként, vagy akár Mártonként is több esélye lenne az ajándékok begyűjtésére. Más kérdés, hogy a „Döglégy Marci” név talán nem lenne összhangban a zenész gondosan kialakított külsejével. És bizony az óvodába igyekvő Zolikák sem értik, hogy miért ők visznek virágot Katika néninek, amikor nekik van névnapjuk. Pedig a válasz roppant egyszerű: Katika néni nem egy Zoltán, hanem egy NŐ, akit igazából minden nap fel lehetne köszönteni csak amiatt, hogy létezik. Mert valljuk be, hogy mi férfiak igencsak unatkoznánk a nők nélkül. Nem lenne, akivel órák hosszat nézelődhetnénk a plázákban, nem lenne, aki beleszólna a vezetésbe, nem lenne, aki éjszakánként hallgatná a horkolásunkat, és nem lenne kinek virágot venni Nőnapon. A Magna Cum Laude zenekar szerint:” Ha nem lennének ők, azok az átkozott nők, üresnek látszanánk, csak magunkkal játszanánk”
Szóval Zolik, Sanyik, Pistik és Marcik: irány egy virágbolt, és köszöntsük ma azokat, akik nélkül mi sem létezhetnénk: a NŐKET!
Utólag mindent összevetve a Zoltánok problémája igazából nem is az. Mert mit szóljon az a nő, akit Ádám Évának hívnak és olyan szerencsés, hogy Szenteste született?
- Bellus István, a Dumaszínház tagja -