Lyukóból lehet valaha éléstár?

Miskolc - Lyukóban földet kell osztani – véli Mézesné Szilágyi Zsuzsa, aki két éve él a területen.

Szerinte meg kell teremteni a Lyukóvölgyben a mezőgazdaság alapjait. „Rengeteg műveletlen terület van itt. Ezeket akciósan, akár egy forintért is oda lehetne adni gazdálkodásra. Lyukó elláthatná Miskolcot, a város éléskamrája lehetne” – mondta lapunknak, amikor a komplex-telep program kapcsán kértük a véleményét. A város ugyanis pályázik, a tét 150 millió forint, amit a terület fejlesztésére, az ott élők beilleszkedésének segítésére költhetne a város. De van-e benne olyan rész, amely a helyiek gazdálkodását segíthetné?

Kovács Kamilla, aki a Regionális Civil Központ (RECIK) Alapítványon belül ennek a programnak a szakmai vezetője lapunknak elmondta: olyan eleme van a programnak, amely kertimunka-képzésre irányul. A résztvevőket oktatják és eszközöket is kaphatnak a mezőgazdálkodáshoz. „A baj az, hogy a Lyukóvölgyben rendezetlenek a tulajdonviszonyok, nem tudni, kié a terület és ki él éppen ott” – hangsúlyozta.

Azt azonban kiemelte: a programnak lehet járulékos célja az, hogy a Lyukóvölgyben élők berendezkedjenek önnfenntartásra. Azt ő is megerősítette, hogy ilyenfajta igény már jelentkezett a területről. És, ha első körben nem is ez a program alapja, de erre épülhetnek ilyen jellegű programok – magyarázta.

Van földjük

És a várost is megkérdeztük: van-e mód arra, hogy Lyukóvölgy legyen Miskolc éléstára? Az önkormányzat gondolkodik ebben? Mennyi önkormányzati föld van Lyukóban, illetve Miskolcon? „A Komplex telep program pályázat keretén belül nincs mód földosztásra Lyukóban” – válaszolta Dobos Tímea városházi szóvivő. Hozzátette: „A Miskolc éléstára program azonban már elkezdődött. A mezőgazdasági beruházások a Bedegvölgyben kezdődnek, ahol mangalicát és szürke marhát tenyészt majd a Miskolc Holding új tagvállalata, a Miskolci Agrokultúra Kft. Célja: azoknak a miskolci területeknek a mezőgazdasági hasznosítása, melyek éveken át parlagon hevertek. A megtermelt alapanyagokat a miskolci intézmények konyhái használják majd fel” – nyilatkozta a szóvivő.

A kertészeti tevékenységet a város déli kapujában közel háromhektáros terülten tervezik, ahol paprikát, paradicsomot és uborkát termesztenek majd fóliasátras technológiával – tudtuk meg. A harmadik terület a Rózsás dűlő feletti rész a Szentpéteri kapuban, ez elsősorban erdős terület, ahol az éves erdőgazdálkodási terv előírja az erdőgazdálkodást, ami irtást és kitermelést, majd újabb ültetést jelent. A kitermelések során kivágott fa szintén a városnak jelent bevételt – sorolta Dobos Tímea.

A Lyukóvölggyel kapcsolatban azt mondta: ott mindenki rendelkezik saját földdel, akinek háza van. Hogy mekkora és hogy van-e önkormányzati terület ott, azzal kapcsolatban szerdára ígért választ.

ÉM-NSZR

Túl a földosztáson

Arnót önkormányzata már túlvan a földosztáson. Üveges István polgármester elmondta: 5 hektárnyi önkormányzati termőföldjük van, ebből szociális alapon, lehetett igényelni maximum 700 négyzetmétert. 15-en éltek a lehetőséggel. Ők krumplit, hagymát, zöldséget termelnek maguknak. A polgármester szerint nagy dolog, hogy ezek a családok közösen dolgoznak a földeken, viszik a gyerekeket magukkal, akik jó példát látnak.

Kiskertek és jókedv

Termelj saját zöldséget, gyümölcsöt a városban! – ez a szlogenje annak a kezdeményezésnek, amely Budapesten már működik. „A világon számos formában létezik a városon belül kialakított, közösen, vagy parcellánként külön művelt zöldségeskertek világa. Az Egyesült Királyságban például úgy, hogy a londoni önkormányzatnak 1908-óta közfeladata telket utalni azoknak a magánszemélyeknek, akik önellátás céljából kertet igényelnek” – írják a szervezők. Programjukban pedig a következő áll: földosztás, közösségi események, tanácsadás, jókedv.