Az olasz bérlő elment, a föld pedig itt maradt

Eger - két év múlva 14 ezer hektár állami földet kell elosztani. A titkár attól fél, ez a pályázat csak próba volt.

Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára munkatársunk kérdésére elmondta: a Kúria (akkor még: Legfelsőbb Bíróság) múlt év nyarán jogerősen is felbontotta azt a szerződést, ami 1995-ben, a Dél-Borsodi Állami Gazdaság felszámolásakor egy olasz hátterű vevő, a Mariano Kft. számára lehetővé tette, hogy az akkor árverezett gazdaságot – tanyákat, állatállományt – jogellenesen, húsz évre elképesztően alacsony bérleti díj ellenében használja.

Sietve visszavonták

A Mariano Kft. azonban durván megszegte a természetvédelmi szabályokat, ezért a BNPI felmondta az előnytelen szerződést. A Mariano által használt 4300 hektárnyi területet azonban újra birtokba kellett adni, dr. Ángyán József államtitkár és dr. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos ezért úgy rendelkezett, hogy a helyi gazdáknak kedvező pályázati feltételeket kell kialakítani. A BNPI ebbe bevonta a helyi gazdakör képviselőit, akik kidolgozták a pályázati feltételrendszert.

A BNPI ez alapján a pályázatot 2011. szept. 1-jén kiírta, beadási határidőként október 3-a déli tizenkét órát jelölve meg – azonban előző este 22 órakor az interneten visszavonták a pályázati felhívást, a nemzeti park igazgatóját pedig felmentették állásából.

Sárvári Attila elmondta még: a pályázat nyertesei között sok tisztességes gazda is van, de néhány nyertes esetében kérdések merültek fel, amelyekre egyelőre nem születtek megnyugtató válaszok, míg másokkal kapcsolatban azt feltételezik, hogy pusztán strómanként pályáztak, valójában nem ők fogják művelni a földet, illetve a területalapú támogatásra játszanak. „Hallani olyan hangokat is, hogy ha jövőre megsemmisítik a pályázat eredményét, ez évre akkor is jár a támogatás, tehát már így is megérte”, tette hozzá Sárvári Attila, aki kifejtette: a legnagyobb probléma, hogy a másodjára kiírt pályázatban a szubjektív elemek túlontúl nagy hangsúlyt kaphattak, és hogy a pályázati anyagok nem nyilvánosak.

Csak "főpróba" volt?

Sárvári Attila attól tart, hogy a nemzetiparkos földek elosztása csak „főpróba” volt. 2014-ben 14 ezer hektár állami föld haszonbérleti szerződése jár le, és ha ezeket a területeket is hasonló módon osztják el, az több falu végét is jelentheti. A községek Sárvári Attila szerint addig élnek, míg a környező földek el tudják tartani az ott élőket, ehhez viszont arra van szükség, hogy a földeken termet jövedelem helyben maradjon. Ha viszont a több kisebb, helyben élő és gazdálkodó mezőgazdász helyett néhány nagy mezőgazdasági vállalkozó szerzi meg a területeket, akkor elviszik a jövedelmet, abból helyben semmi sem hasznosul.

Ángyán Józsefet is megkerestük kérdéseinkkel, melyekben azt firtattuk, hogy az elkészített jelentésben voltak-e tanácsadói, helyi „informátorai”, akiknek véleményére támaszkodott az elemzés elkészítésében, és hogy milyen jelentőséget tulajdonít a „politikai kapcsolatoknak”? A volt államtitkár egyelőre nem válaszolt hozzá e-mailban elküldött kérdésinkre, így álljanak itt a jelentése végén megfogalmazott ajánlásai: „...a pályázati rendszer jól látható hibáinak kiküszöböléséhez a szerződéskötések azonnali leállítására, a már megkötött szerződések felülvizsgálatára, sürgős kormányzati és/vagy parlamenti vizsgálatra, a helyi gazda- és faluközösségeket is bevonó új, átlátható pályázati rendszerre és új pályázat kiírására van szükség”, amihez Ángyán József szerint „kiváló például szolgálhat a Borsodi Mezőség első körben előkészített, majd visszavont pályázati rendszere”.

ÉM-SZP

„Hiszékeny, naiv ember” 

Tállai András államtitkárt is megkerestük az üggyel kapcsolatban, aki a következőt mondta: „Ángyán Józsefet én egy naiv, hiszékeny embernek tartom, aki rossz tanácsadókra hallgat, és akit az ellenzék a saját céljaira használ fel. Még nagyobb hibának érzem, hogy egy ilyen ember a parlament Fidesz-frakciójában foglal helyet”.Koncz György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy megyénkbe is begyűrűzhetett az állami földek elosztásának igazságtalan pályázati rendszere. „A pályázatoknak nyilvánosnak, átláthatóaknak, követhetőeknek kell lenniük, ellenkező eseten a tisztaságuk megkérdőjelezhető lesz”, mondta.

Strómanok a nyertesek között?

Nem ez volt az első nyertes pályázata

Nagyecsér pesti lakója