Az öngondoskodás igényének felkeltése a cél - ÉM-interjú Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével

Miskolc - Balog Zoltán: "Magyarországon nagyon sokáig a behunyt szem politikáját követték, de ma már egyre többen vannak, akik azt mondják, hogy tenni akarnak valamit."A kulturális államtitkárság élén bekövetkezett személyváltozás révén - sokak szerint - változások lesznek az ágazat finanszírozásában, irányítási módszerereiben is. Erről és a roma felzárkózási programok lehetőségeiről is beszélgettünk Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével.

A közelmúltban lemondott Szőcs Géza, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Van-e önnek valami szerepe az államtitkár távozásában, gyakorolt-e rá valamiféle pressziót?

Balog Zoltán: Én Szőcs Gézát nem tegnap óta ismerem, több mint húsz éve, elég sok harcot végigharcoltunk, úgyhogy nekem semmilyen személyes motiváción nem volt. Ő kérte a felmentését, én pedig elfogadtam.

Az így megüresedett államtitkári posztot L. Simon László foglalta el, de irányítója marad Nemzeti Kulturális Alapnak is. Ő azt nyilatkozta, hogy önök ketten már elég erősek lesznek ahhoz, hogy a kultúrára az eddiginél több pénzt tudjanak szerezni. Ön is úgy érzi, hogy ez teljesülhet?

Balog Zoltán: A legutóbbi kormányülés döntése értelmében a kultúrára fordítandó összegek a következő évi költségvetésben 14-15 százalékkal magasabbak lesznek mint idén, tehát ez a csata már eldőlt azelőtt, hogy az új államtitkár elfoglalja pozícióját. De bízom benne, hogy L. Simon László erős államtitkár lesz, egyebek mellett ezért választottam őt.

Ezekből a pénzekből mennyi fog jutni a független színházaknak, táncműhelyeknek? Egyáltalán, támogatásra méltónak tartja-e a minisztérium ezeket a kísérletező művészeti csoportosulásokat?

Balog Zoltán: Van egy új előadóművészi törvény, amely háromszintű finanszírozást és szabályozást határoz meg. Így külön kategóriába tartoznak a nemzeti intézmények, a működésüket pályázatokkal megtámogató művészeti csoportok, valamint azok az intézmények, amelyekkel bizonyos funkcióra köt szerződést a minisztérium. Ez a besorolás szerintem egy kiszámítható finanszírozást fog eredményezni, és nagyon fontos dolog, hogy a Nemzeti Kulturális Alapot még jobban bevonjuk ennek a területnek a finanszírozásába is.

A fesztiválok támogatását hogyan képzeli el a minisztérium?

Balog Zoltán: A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből négyszázmilliós elkülönített keret áll rendelkezésre azoknak a fesztiváloknak a támogatására, amelyek Magyarország kulturális kínálatában egyre fontosabb szerepet töltenek be. Az összeg elosztása részben függetlenített a miniszteri döntéstől, hiszen egy szakmai kuratórium intézi ezeket az ügyeket.

A Miskolcon, itteni szakemberek által kidolgozott összeurópai romastratégiát mennyire tekintik alapnak?

Balog Zoltán: Az európai romastratégia mellett nagyon fontos, hogy a regionális stratégiák megszülessenek. Az első regionális romastratégiát Miskolcon, Borsod megyében alkották meg. Szerintem nagyon lényeges fordulat állt be ebben az ügyben, mondjuk úgy, hogy a politikai köztudatban. Az előző kormány alatt, 2010 előtt meghirdettek egy 500 milliós roma telepfelszámolási programot, és egyetlenegy önkormányzat jelentkezett rá. Mi most ezt a pályázatot átalakítottuk úgy, hogy mindenki számára világos legyen, mi is fog történni az új komplex telepprogramnak köszönhetően az adott településen. Emellett minden érintett résztvevő érdekeit szem előtt tartottuk a pályázat megalkotásakor. Így a nemrég lezárult első körben több mint nyolcvan önkormányzat jelentkezett rá, második körben pedig már biztos, hogy száz fölé fogunk menni. Magyarországon a politikai és a helyi elit is nagyon sokáig behunyta a szemét ebben az ügyben, de ma már egyre többen vannak, akik azt mondják, hogy tenni akarnak valamit. Nem csak emberbaráti segítségről van szó – azt kívánjuk erősíteni, hogy azok, akik rossz szociális helyzetben vannak, maguk is tegyenek azért, hogy abból kilábaljanak. A mi programjaink logikája az öngondoskodás igényének felkeltésére, megőrzése épül. Azt szoktam mondani, hogy a romaügy annál súlyosabb, mint hogy kizárólag a romákra bízzuk a megoldását, viszont a romaügy annál súlyosabb Magyarországon, mint hogy annak megoldásából a romákat kihagyjuk. Az öntevékenység, a saját motiváció, az akarás nagyon fontos lesz, a következő generáció számára már az iskolában, óvodában megmutatjuk ezt az utat. Az ő szempontjukból a legfontosabb a három éves kor fölötti kötelező óvoda.

Ez nyilván hosszú távú stratégiát igényel. De vannak promt-problémák is: a kanadai parlament alsóházán átment a menekültügyi rendszert átalakító törvényjavaslat, vagyis ezrével térhetnek haza olyanok, akik itteni életüket felszámolva Kanadában keresték a boldogulást, esetleg hiteleket, kölcsönöket vettek fel a kijutáshoz. Fel vagyunk készülve a fogadásukra?

Balog Zoltán: Először is, az érintett emberek nem holnap fognak hazatérni. A Kanadában most elfogadott rendszer bevezetéséig várhatóan még sok idő eltelik. Így lesz időnk felkészülni a probléma orvoslására. De fontos megjegyezni, hogy az ember elsősorban a saját sorsáért, saját döntéseiért felelős. Ám legalább ilyen fontos lesz azokat büntetőjogi felelősségre vonni, akik ezeket az embereket becsapták, aztán magukra hagyták. Ha nem így teszünk, folyamatosan azzal a helyzettel szembesülhetünk, hogy bizonyos emberek egyéni haszonszerzésük miatt problémákat okoznak, amelyek megoldása az államra marad. Ez a gyakorlat nem folytatható tovább.