2012.08.01. 10:33
Lesz-e vevő a Tisza II. Hőerőműre?
Tiszaújváros - Már az utolsó munkásokat is elküldték a március végén leállított Tisza II. Hőerőműből.
Tiszaújváros - Már az utolsó munkásokat is elküldték a március végén leállított Tisza II. Hőerőműből.Áramvásárlási szerződés hiányában március végén befejezte működését az amerikai AES konszern tulajdonában lévő tiszaújvárosi Tisza II. Hőerőmű. A leállás miatt mintegy száz ember veszítette el munkahelyét. Úgy hírlett, több befektető is érdeklődik a 900 megawatt névleges teljesítményű, szénhidrogén származékokkal működő erőmű iránt, de – mint megtudtuk – a mai napig nem kelt el a komplexum.
Voltak érdeklődések
Úgy tudtuk, az egyik potenciális vevőjelölt maga a Magyar Villamosművek Zrt., amely – a hírek szerint – a hazai erőművi kapacitás hasonló méretekben bővítené. Meg is kerestük a társaságot és Csík Szilviától, a kommunikációs Igazgatóság munkatárától a következőket tudhattuk meg: „Az MVM megvizsgálta üzleti lehetőségként az AES Tiszaújvárosban jelenleg már nem működő Tisza II. Hőerőművét, de nincs vásárlási szándéka.” Az AES-t is kerestük több alkalommal kérdéseinkkel, de kommunikációs cégük nem adott választ.
A Tisza II. Hőerőművet egyébként 40 esztendeje kezdték el építeni és 1978-ban fejeződött be a beruházás. A komplexum 1996 óta van az amerikai AES Corporation tulajdonában. Az utóbbi hónapokban kapacitása töredékén működött, mert a haza felvásárló MVM Zrt. egyre kisebb mértékben használta az onnan vásárolt áramot. Ennek egyik oka, hogy ma a magyar áramszükséglet mintegy harmadát már olcsóbb importból biztosítják. A szerződés megszüntével, azaz áprilistól bizonytalan időre állt le az erőmű, ahonnam már az utolsó, leállítást, karbantartást végző dolgozókat is elbocsátották.
Vita a hatósági ár miatt
Az AES Tisza Erőmű Kft. és tulajdonosa, az AES Summit Generation Ltd. 2007-ben indított pert a magyar állam ellen a washingtoni székhelyű nemzetközi választott bíróság előtt. Álláspontjuk szerint Magyarország az erőművi hatósági árszabályozás 2006-os bevezetésével megsértette az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseit. A felperesek úgy vélték, hogy az AES Tisza és a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. közötti 2001-es megállapodásban rögzítetteknél jóval alacsonyabb hatósági árak előírása miatt a társaság beruházásai is sérelmet szenvedtek.
A nemzetközi bíróság 2010 szeptemberében hozott, a Világbank mellett működő nemzetközi választott bíróság által az elmúlt napokban megerősített ítéletének indoklásában kiemelte, hogy Magyarország a hatósági árszabályozás bevezetéséhez kapcsolódó egyetlen intézkedése sem ütközik az egyezmény rendelkezéseibe. A bíróság az AES Summit Generation Ltd. minden igényét - köztük a felperes több mint 30 millió dollár értékű kárigényét is - alaptalannak találta, és elutasította. Az AES nem kommentálta a hírt.
ÉM-SZB