Egy egész erdő jön el Miskolcra

Miskolc - Közel 100 csodás bonsait láthatnak a vendégek Miskolcon szeptember 8-án és 9-én.Kreativitás, szakértelem és sok-sok türelem. Ezekre a tulajdonságokra van szüksége annak, aki bonsaiokat, azaz törpefákat akar nevelni. Rácz János, a Miskolci Bonsai Klub elnöke mindezekkel rendelkezik, épp a közelgő kiállításra készíti föl egyik klubtársa fáit. Egy csodás alakú hársfa áll előtte az asztalon. Azt hihetnénk, ilyen fákkal csak az erdőben találkozhatunk, de ezúttal edényben áll az általunk jól ismert növény kicsinyített mása. Egy-két szakszerű metszés, és kialakult a legtökéletesebb korona. Majd jön az erdei fenyő, aztán a fagyal. Az egyiknek vízre van szüksége, a másiknak szintén metszésre. A madárbirsnél pedig kiderül, hogy a leveleket úgynevezett pompon formára kell vágni. A gyökereket most nem szabad bolygatni, azok metszése tavasszal esedékes, márciusban vagy áprilisban.

Száz fa Miskolcon

Közel 100 csodás törpefát, azaz bonsait tekinthetnek meg szeptember 8-án és 9-én mindazok, akik ellátogatnak az Ifjúsági és Szabadidő Házba, tudjuk meg Rácz Jánostól. Magyarországon 30 éves a bonsaikultúra, ennek alkalmából rendez nemzetközi kiállítást a Miskolci Bonsai Klub. Érkeznek miniatűr fák az ország minden részéből, a Dunántúlról, a fővárosból, Észak-Magyarországról, a határainkon túlról is: Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, Litvániából és várhatóan Németországból. Lesznek olyan bonsaiok, melyek közel 100 évesek, és olyanok is, amelyek igazi ritkaságnak számítanak. Ilyen például a molyhostölgy, a vadkörte,a fikusz indico, vagy a virágzó kőris.

Mágia, bűvészet

A klub vezetője, Rácz János portálunknak elmondta: a ’70-es évek végén, a ’80-as évek elején a bonsai valami titokzatos dolog volt, egyfajta mágia és bűvészet. Ma azonban már nem így van. A bonsaialakítás és –nevelés éppen olyan művészeti vagy kézműves tevékenység, mint például a fafaragás, a fazekasság vagy a fotózás, melynek minden egyes fogása elmélet és gyakorlat által elsajátítható. A bonsaikultúra Magyarországon a ’80-as évek elején terjedt el. A törpefákat Ausztriából, Németországból vagy Olaszországból importálták rajongóik. Aztán egyre többen érdeklődtek megtartásának titkairól. Kisebb-nagyobb csoportok alakultak a fővárosban és a vidéki városokban a dísznövényt kedvelő emberek körében, hogy minél jobban megismerhessék a bonsait. Abban az időben azonban még kevés magyar nyelvű szakkönyvet lehetett találni, a megjelent írások inkább csak találgatták, hogy is kell nevelni a bonsaiokat.

Szépség és öröm

Rácz János kiemelte: a bonsainevelés kreatív pihenést, szépséget, örömöt nyújtó hobbi, ugyanakkor türelemre és figyelemre nevel. A kis fák gondozása fejleszti szépérzékünket, gondozásán keresztül pedig a természet körforgásának törvényszerűségeit is megismerhetjük. Az évek során kitartó gondoskodással igazi műalkotásokat lehet létrehozni, a növény és mestere között észrevétlenül sajátos kapcsolat alakul ki. Napjainkban a bonsainevelés világszerte elterjedt művészet, amelyet nálunk is nagyra becsülnek, és sokan foglalkoznak vele klubokban, egyesületekben.