Távhőügy: még nincs vége...

Miskolc - Elégedetlenek az államtitkár válaszával a távhőügyben érintettek.– Ma délután találkozunk Sebestyén Lászlóval, és átnyújtjuk neki levelünket, amit az energetikai hivatalnak címeztünk – mondta lapunknak csütörtökön a miskolci Belvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet ügyvezetője. Kék Károlyt azért kerestük, hogy véleményét kérjük a múlt héten történtekről: Sebestyén László országgyűlési képviselő (Fidesz) interpellált távhőügyben „Mi a kormány javaslata a távfűtéses panellakásokban élők költségeinek arányosítására?” címmel arra utalván, hogy igazságtalanok a távhődíjak. Ám dr. Fónagy János illetékes államtitkár válaszában arra utalt, nincs mit tenniük, mert van egy rendelet, ami korrekciós tényezőkkel már szabályozza azt. Sebestyén László azt is feszegette, hogy mivel a társasházban lakók nagy része jól jár a távhődíj elosztásával, így nem szavazza meg közgyűlésükön a korrekciós tényezők alkalmazását, a rendelet ugyanis nem teszi kötelezővé ezt. Az államtitkár erre úgy válaszolt: „a közgyűlési döntéseknél megvan a megfelelő minoritásvédelem.”

A belvárosi lakásszövetkezet ügyvezetője nem ért egyet az államtitkári válasszal. Szerinte ugyanis maga a rendelet rossz, ezt és a megoldási javaslatokat fogalmazták meg levelükben is, amelyet a Váralja és a Herman Ottó lakásszövetkezetek képviselőivel együtt próbálnak meg Sebestyén László segítségével eljuttatni az illetékes hivatalba.

Perelni akar

– Ezt még muszáj meglépnünk – mondta még lapunknak az ügyvezető, bár bevallja, egyre kevésbé optimista, hogy sikerül igazságosabbá tenni a díj elosztását.

Dr. Török Lajos, a távhős probléma egyik kárvallottja (mint korábban írtuk 435 ezer forintos elszámoló számlát kapott) sem elégedett az államtitkári válasszal. Megjegyezte, egy mondat ad némi reményt, az említett „minoritásvédelem”, ami valóban benne van a társasházak szervezeti szabályzatában.

– Összehívattuk a társasház közgyűlését, de persze kisebbségben maradtunk, nem szavazta meg a többség a változtatást – mondta. De hozzáfűzte, most már tudja, 60 napon belül megtámadható a döntés, és ez alapján akár bírósághoz is lehet fordulni. – Csak kérdés, a bíróság mit fog dönteni.

Dr. Török Lajos egyébként – miután eddig mindenhol falakba ütközött – a napokban ügyvéddel tárgyalt, perelni kíván az említett számla miatt.

ÉM-HM

 Háttér

A probléma azon társasházakat érinti, ahol költségelosztókkal mérik a fogyasztást. A fűtési szezon idején a lakók átalányt fizetnek, majd mikor leolvasták a ház fogyasztását, kapják meg az elszámoló számlát, a számlát a társasház szerződésében megfogalmazott arányokban (ennek nagy részét a mért fogyasztás teszi ki) osztják szét a lakók között. A földszintiek – mivel a ház tetejéről indított melegvíz, mire hozzájuk leér, kihűl – a mérőóra alapján sokat (a számla több százezer forintra is rúghat) fizetnek. A fentieknél – a forró víz és a felszálló hő hatására a radiátor végig nullán áll, nemhogy nem fizetnek a fűtésért, vissza is kapnak a befizetett átalányból. 

A rosszul járó lakók próbálnak változtatni az elosztás arányán (erre a tavaly elfogadott rendelet valóban lehetőséget ad), de mivel nem kötelező, csak ajánlott az alkalmazása, a legtöbb lakó nem szavazza meg. Miért is tenné, ha ezzel többet kell fizetnie?