Borvidéki számháború

Tarcal - Ami a szlovák-magyar Tokaji névvita hátterében van.Marcinkó Ferencet, a Tokaji Borvidék hegyközségi Tanácsának elnökét kértük arra, foglalja össze a szlovák-magyar Tokaji névvita hátterét.

– Az EU-csatlakozási tárgyalások alkalmával Szlovákia is kérte a névhasználati engedélyt azzal érvelve, hogy a trianoni békeszerződés előtt a borvidék része volt a mai Szlovákia területéről Kistoronya, Szőllőske és Szlovákújhely – mondja Marcinkó Ferenc. – Az EU ebben a kérdésben kérte a két fél egyeztetését. Az egyeztetések során kiderült, hogy Szlovákia az eredeti helyszíneken kívül újabb terület bevonását kéri az ún. szlovák Tokaji borvidék területébe.

Hosszú vita kezdődik

A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanács jelezte, hogy olyan megállapodást szabad kötni, amely kizárólag az eredeti helyszíneken megtermelt alapanyagból engedi a Tokaji borok készítését, mert az attól való eltérés soha véget nem érő vitát fog generálni.

Ennek érdekében 2003 novemberében magyar szakemberekből álló delegáció utazott ki Szlovákiába, hogy az ottani szakemberekkel, a magyar termőhelyi minősítés szerint megállapítsák a három községhatárban potenciálisan telepíthető területek nagyságát. Ennek eredménye 330 ha lett. (Elcsatoláskor az átkerült tényleges szőlőterület 178 ha volt.)

Számháború

– 2004 júliusában Szlovákia 565,2 hektár tokaji borok előállítására alkalmas terület elismerését kérte Magyarországtól hét községhatárban – folytatja Marcinkó Ferenc. – A magyar fél engedve Szlovákia kérésének és az EU sürgető nyomásának, meg is állapodott ebben a területnagyságban és további feltételekhez kötötte a névhasználat kérdését. A szlovák tárgyaló fél vitatta az Egyeztetett Emlékeztető jogi státuszát és minden alkalommal új feltételek elfogadásán fáradozott, melynek az volt a lényege, hogy Szlovákiában a Tokaji terület 908 hektár legyen, miközben az EU-nak 1474 hektár Tokaji borvidéki területet jelentettek le, melyből ők 674 hektárt tartottak alkalmasnak Tokaji megnevezésű borok előállítására. A számháborúba időnként saját maguk is belegabalyodtak.

B-terv

Közel öt évnyi tárgyalást követően látszott, hogy az 565,2 ha-t a helyi termelők és önkormányzatok ellenállása miatt nem tudják kijelölni a hét községhatárban, ezért a magyar fél egy „B” kompromisszumos javaslattal állt. Ez azt tartalmazta, hogy a három történelmi községhatáron túl elfogadjuk még a nagytoronyai területeket és külön kérésükre az úgynevezett„Lada” dűlőt.

A szakmai delegációk ebben 2008-ban megállapodtak és a két minisztérium kijelölte az aláírás idejét és helyszínét. Végül az aláírásra a szlovák kormány visszalépése miatt meghiúsult.

Fokozódó feszültség

A feszültséget fokozta, hogy mindeközben a szlovák termelők a Tokajszka kifejezés helyett a Tokaj, ill. Tokaji megnevezést használták és használják ma is a palackjaikon.

– Nekünk magyar termelőknek ez azért hátrányos, mert a Tokaj eredetmegjelölés a magyar megnevezés szerint került be a szlovák borvidék nevébe – teszi hozzá a hegyközségi tanács elnöke.

Magyarország ezért az EU Bíróságához fordult és kérte a megnevezés visszaállítását „Tokajszka Vinohradnicka Oblast” kifejezésre. A Bíróság ezt a kérést a napokban elutasította.

– Érthetetlen, hogy az EU Bizottsága miért hagyta figyelmen kívül azt a tényt, hogy Szlovákia a megnevezés tekintetében megszegte a 2004-ben vállalt kötelezettségének végrehajtását – mondja Marcinkó Ferenc.

Mi most a teendő?

Magyarországnak mérlegelnie kell, hogy a rendelkezésre álló határidőn belül élni kíván-e fellebbezési jogával. Ezt Magyarország Kormányának és az illetékes minisztériumoknak kell eldönteniük, melyhez természetesen a magunk részéről minden segítséget megadunk. Ettől függetlenül határozottabban fel kell lépni a szlovák termelők által ma is használt „Tokaj” és „Tokaji” eredet megjelölések önálló használata ellen. Amennyiben a szlovák termékleírások bennünket sértő jelöléseket tartalmaznak, abban az esetben a kifogásolási időszakban szintén határozott fellépésre lesz szükség. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy az Európai Unió Bizottságára nem lehet számítani a probléma rendezésében. Mindig is igyekezett elhatárolódni attól, hogy döntéseket kelljen hoznia ezekben az ügyekben – tette hozzá Marcinkó Ferenc.

ÉM-BG

 Egyeztető Emlékeztető

Az Egyeztető Emlékeztető tartalmazza pontosan a feltételeket, melynek lényege, hogy a területi lehatároláson túl egységes törvényi és rendeleti szabályok megalkotása szükséges, egységes eredetvédelmi rendszer kiépítése kell és Szlovákiában is ki kell alakítani a helyi szabályozás és ellenőrzés szervezetét a hegyközségi rendszert. Ezek után használhatta volna Szlovákia a Tokajszka(-szke, -szki) kifejezéseket. Mindezek végrehajtását Szovákia három hónapon belül vállalta. Mivel ez nem történt meg ezért az egyeztetések mezőgazdasági albizottsági szinten folytatódtak. Kezdetben sikereket értek el a törvényi szabályozás összehangolásában, de a vita minden esetben megakadt, amikor a területi lehatárolásról esett volna szó. 

Feszültség a tokaji borvidék körül

Szlovák tokaji borvidék – Tabajdi Csaba fellebbezést sürget

Szlovák tokaji borvidék – Magyarország még tanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét