Egyetlen tehetség se kallódjon el!

Miskolc - A megyében sokszínű és aktív tehetséggondozás folyik. Ennek a piaci szereplők is hasznát látják.Több ezer diák vesz részt tehetséggondozásban megyénkben. Szükség is van erre, hiszen a tehetségek korai felismerése és gondozása alapja lehet a felsőfokú szakemberképzésnek.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országban elsőként indult el egy, a tehetségeket segítő hálózati program, mondta portálunknak Horváth Gergely, a megyei pedagógiai intézet munkatársa. A program egyes alrendszerei, elemei mai napig életképesek, fellelhetők a megyében: szép számmal működnek műhelyek, bázisintézmények. Mindezek mellett természetesen a modern pályázati rendszerek adta lehetőségeket is kihasználva egymás után alakulnak a megyében is a tehetségpontok, a tehetségsegítő tanácsok. Jelenleg a megyében 82 tehetségpont és 8 tehetségsegítő tanács működik, köztük a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati Közművelődési és Sportintézet által koordinált Megyei Tehetségsegítő Tanács is. Ezeknek a szervezeteknek a feladata az, hogy intézményi, (kis)térségi, regionális szinten segítsék a tehetséggondozó tevékenységet, tudtuk meg a szakembertől.

Szakkörök, versenyek

Hozzátette: ha azt nézzük, hogy konkrétan milyen szervezeti keretek között zajlik tehetséggondozás a megyében, akkor kiderül, hogy ezek elemei a tanórai és a tanórán kívüli területeken is megtalálhatók. Például szakkörök, versenyek, táborok, önálló kutatómunka, tanórai differenciálás, kooperatív technikák alkalmazása formájában. A korábban használt felosztás szerint a megyében zajló tehetséggondozó tevékenységet 3 csoportra lehet sorolni, jelezte Horváth Gergely: tárgyi képességfejlesztés (matematika, informatika, történelem, természettudományok, idegen nyelvek), művészeti tehetséggondozás (képzőművészet, mozgásművészet, zene, dráma és színjátszás), valamint személyiség és egyéb képességek fejlesztése.

Sokrétű és aktív

Mint látszik, ma a megyében rendkívül sokszínű, sokrétű és aktív tehetséggondozó tevékenység folyik, többek között olyan is, mely a gazdasági élet számára fedezi föl a tehetséges diákokat. Természetesen földrajzi területenként és tehetség-területenként is lehetnek eltérések, a helyi adottságokból kifolyólag. A fenti különbségek kiegyenlítésének érdekében van szükség a nagy hatókörű tehetségpontok és a több kistérséget (akár a megye határain is átnyúlva) átfogó és koordináló tehetségtanácsok felállítására és működtetésére, így biztosítva azt, hogy „szakemberhiány” miatt egyetlen fiatal se kallódjon el, hangsúlyozta a szakember, hozzáfűzve:

– Úgy gondolom, a rendszer alapjai megvannak. A meglévőeken túl további ösztöndíjak, gyakornoki programok, valamint a piaci szereplők, az oktatási intézmények és tehetséggondozó szervezetek szélesebb körű és informatívabb párbeszéde sokat lendíthetne e terület fejlődésén.

ÉM-HE