Kettőnek igen, egynek nem

Zemplén - Komlóskának és Füzérnek engedték a működtetést.2013 januárjától az állam működteti és tartja fenn az iskolákat. Ettől függetlenül a kistelepülések kérelmezhették, hogy továbbra is ők működtethessék az oktatási intézményeket.

Zemplénben három kistelepülés – Füzér, Hercegkút és Komlóska – élt ezzel a lehetőséggel. Füzérnek és Komlóskának engedélyezték ezt a lehetőséget, Hercegkútnak nem.

Az iskolát utoljára

A füzéri iskolába jelenleg 20 gyerek.

– Évtizedek óta iskolafenntartók vagyunk és ezen nem kívántunk változtatni – mondja Horváth Jenő, Füzér polgármestere. – Szeretjük az iskolánkat, büszkék vagyunk rá. Már mondtam egy párszor, de most is mondom, előbb fogjuk bezárni a polgármesteri hivatalt, mint az iskolát. Éves szinten körülbelül ötmillió forintból meg tudjuk oldani az iskola fenntartását, ezt ki tudjuk gazdálkodni. Számunkra, az itt élőknek fontos, egyfajta biztonságot ad az a tudat, hogy nehezebben élünk, hogy néha kilátástalannak ítéljük a helyzetünket, de van néhány kiszámíthatóm, biztos pont, és ezek egyike a település iskolája, ami kicsi ugyan, de egy picit továbbra is a miénk.

A komlóskai ruszin nemzetiségi iskolába tizenegy gyerek jár.

– Eddig éves szinten tízmillió forintunkba került az iskola fenntartása, amihez 1,8 millió forint támogatást kaptunk – mondja Köteles László, Komlóska polgármestere. – Az áram és a víz kivételével eddig is igyekeztünk minden egyéb költségen spórolni, a fűtést például a saját erdőnkből oldjuk meg. Miután az iskolai dolgozók bérét az állam állja, így számunkra ettől az évtől még annyiba se fog kerülni a fenntartás mint eddig. Számunkra azért is volt fontos, hogy a működtetést mi finanszírozzuk, mert így egy kicsit több beleszólásunk van az iskola életébe. Ez egy olyan kis iskola esetében, mint a miénk, egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen a kis iskolákat szerintem még most is fenyegeti a bezárás lehetősége, és ezt szeretnénk a mi iskolánk esetében megakadályozni, amíg csak lehet.

Érzelmi kérdés

A hercegkúti iskolára évekig lehetett mondani, hogy valódi kisiskola, hiszen volt olyan év, hogy a négy évfolyam összlétszáma alig haladta meg a tizet.

Az utóbbi években azonban egyre növekszik a gyereklétszám, most már meghaladja az ötvenet, ami annak köszönhető, hogy a környékbeli településekről sokan ide íratják be a gyerekeket, elsősorban a német nemzetiségi oktatás miatt.

– Számunkra egyértelműen érzelmi kérdés az iskola – mondja Rák József polgármester. – Ezt az iskolát 1928-ban hercegkúti emberek építették. A mai napig meg tudjuk mondani, melyik hercegkúti család mennyi pénzt adományozott azért, hogy a falunak saját iskolája legyen. Szinte nincs olyan hercegkúti, akinek ne lett volna, vagy ne lenne valamilyen kapcsolata az iskolával. Nagyon jól tudjuk, hogy a település anyagi helyzete nem a legfényesebb, de a képviselőkkel együtt úgy döntöttünk, valahogy kigazdálkodjuk a működtetési költségeket. Sajnos megkaptuk a levelet, hogy a mi esetünkben nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a település működtesse az iskolát, hiszen nincsenek olyan bevételi forrásaink, amelyek Komlóska és Füzér esetében adottak. Ettől függetlenül továbbra is a sajátunknak tekintjük az iskolát, és nem csupán szóban, hanem tettekben is, mert vannak olyan beruházások, amelyeket még elindítunk az épületben.

ÉM-BG