Kötelező tüdőszűrés: szűk körben

Borsod-Abaúj-Zemplén - 2014-től kizárólag az aktív betegek környezetét és a rizikócsoportok tüdőszűrő vizsgálatát végeznék célzottan.A kormány szándéka szerint a hatóság nem rendelhetné el egyes földrajzi területeken a kötelező tüdőszűrést, kizárólag a rizikócsoportokat (a hajléktalanokat, a HIV-fertőzötteket, a börtönökben dolgozókat, illetve a lakóikat) vizsgálnák célzottan. E körbe tartoznának még az egészségügyi dolgozók közül a tüdőgyógyászatokon, a bakteriológiai laborokban, a patológiákon, valamint a sürgősségi osztályokon dolgozók. Kizárólag az aktív betegek környezetét és a rizikócsoportokat (így a hajléktalanokat, a HIV-fertőzötteket, a börtönökben dolgozókat, illetve a lakóikat) vizsgálnák célzottan.

Kérdés kérdés hátán

A rendelettervezet számos kérdést vet fel. Először is: ha az országos (összesített) statisztikai adatok javulást is mutatnak, ez indokolja-e a veszélyeztetett helyeken történő kötelező évi tüdőszűrés felfüggesztését (mint amilyennek vélhetően megyénk is számít? Milyen következményekkel járhat, ha a javaslatot elfogadják? Nem kell-e attól tartani, hogy növekszik majd a későn felfedezett tbc-sek száma?

Napvilágot látott: 3 megyében (köztük a miénk) volt kötelező tüdőszűrés.1,9 millió embert kellett volna leszűrni, de csak 1,1 millióan mentek el vizsgálatra. Vajon ezen adaton felül hány embernél végeztek mellkasröntgent? Hiszen vélhetőleg ezt is hozzá kellene számítani, ha korrekt képet szeretnénk kapni. Hiszen akit a háziorvos, vagy valamelyik szakrendelés, kórházi beutaló alapján „világítanak át”, az mentesült a szűrés alól.

Küszöbön innen és túl

Az országos adat szerint az elmúlt évben meg sem közelítette a tbc-s betegek száma országos átlagban a 0,025 százalékos küszöböt. Ám nem ismerjük a tavalyi megyei adatot – nem csodálkoznánk, ha jelentős volna az eltérés. Felveti: szabad-e általánosítani?

S ha már csak rizikócsoportok szerepelnek a tervezetben, miért nem lehet a megye egyes – összetételét tekintve döntően halmozottan hátrányos lakosú – különösen veszélyeztetett falvaiban is elrendelni a kötelező tüdőszűrést? (Csak zárójelben: vajon az egészségügyi dolgozók közül miért maradtak ki a a mentők és a betegszállítók?)

Megjelentek az úgynevezett multirezisztens (költségesen, illetve gyógyszerrel nem gyógyítható) tbc-s betegek. (Országos médium éppen egy borsodi gyereklány két évvel ezelőtti halálát említi példaképp.) A fő terjedési útvonal (többször is írtunk róla lapunkban is) Ukrajna felől megyénken át tart nyugatabbra. Ez sem indokolja a kötelező szűrendők körének földrajzi kiterjesztését?

Mi lesz, ha mégsem

S mi lesz a területi tüdőgondozókkal főként a veszélyeztetett megyékben? Mi lesz például az eddigi leletekkel? H a leépítik a hálózatot, szükség esetén miként mozgósíthatók – ha az optimizmus ellenére kiderülne: mégsem sikerült győzedelmeskedni a tbc felett?

Kérdéseinkre dr. Csánky Eszter, a MISEK NOnprofit Kft. tüdőgyógyászatának osztályvezető főorvos ígért hamarosan választ, csak kis türelmet kért.

ÉM-SzK

Ezt olvastuk

Dr. Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke szerint:

Magyarországon a tbc-nél sokkal nagyobb veszélyt jelent a tüdőrák. Évente tízezer új beteget diagnosztizálnak, és nyolcezren halnak meg e betegségben. A tüdődaganatosok gyógyulási esélyeit javítaná, ha korai stádiumban fedezhetnék fel a bajt. A tervezett átalakítás lehetőség arra, hogy az idős és dohányos emberek körében célzott szűrővizsgálatokat végezzenek. Ezzel t évente mintegy 300 ezer embert lehetne megvizsgálni...